Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)
AZ ÁLLATTARTÁS HIEDELMEI ÉS GYÓGYÍTÁSI ELJÁRÁSOK A TURÓC VÖLGYÉBEN
séges, hiszen a malac, disznó levágásával jelentősebb kár nem történik, sőt, a szükségletek kielégítése miatt sertésvágásra nem csak a disznótorok idején kerül sor. Hiedelmek elsősorban az állat megrontásával összefüggésben ismeretesek. Óvó, védő eljárások főleg a malacra irányulnak. Lényegesen több a disznóról való hiedelem, amelyek a boszorkány hagyománykörhöz, gyógyító rítusokhoz stb. kapcsolódnak. Figyelemre méltó, hogy az óvó eljárások a többi állatokéhoz hasonlók, illetőleg azokkal egyezőek. 1. Az újszülött malacokat az ólra kötött piros szalaggal lehet megvédeni az ártó szellemektől. 2. Fokhagymafejet kell az ólajtóra tenni, a malacok védve lesznek a szemmelveréstől. 3. Aki a gyermeket megigézi, az a malacot is megtudja. Az ilyen személyt nem szabad az ólhoz engedni. 4. Amikor a disznó megfial, a malacokat köpködje meg a gazda, hogy védve legyenek a rontástól. 5. A boszorkány disznó alakban is megjelenik. 6. Disznóról álmodni nem jót jelent. Másnap nem érdemes nagy munkába kezdeni, mert nem lesz szerencsés. 7. A disznó megérzi a vihart, szokatlanul röfög, körbe-körbejár az ólban. 8. Nem lesz jó hízó a malacból, ha a disznó karácsony előtt fial. 9. Ha kornyadozik (szomorkodik) a disznó, a fülét be kell borítani, hogy ne jöjjön ki rajta a betegség. 10. Ha a disznó orbáncot kap, vizes hamvassal kell betekerni. 11. Ha pondró esik a disznóba, tengelyvég kenőcsöt kennek rá. 12. A pondró elűzéséhez bodzavirág főzetet kell itatni az állattal. Bodzaággal megcsapkodják a sebes helyet. Baromfi A baromfitartás a nők munkaköre. Az aprójószágra vonatkozó hiedelmek úgyszintén a nők hagyománykörébe tartoznak. Néhány rítusban, mágikus cselekvésben passzívan a férfiak is részt vesznek. Az aprójószágnak a mindennapi táplálkozásban fontos szerepe van. Emiatt - bár egyébként gazdaságilag nem jelentős - a figyelem előterében áll az ember közelségében élő, olykor a lakásban tartott állat. Hiedelmek és mágikus cselekvések szinte kizárólag csak a csirkére, tyúkra, kakasra vonatkozóan ismeretesek. 1. A gazdaasszony karácsonykor a vacsora alatt nem kel fel az asztaltól, hogy jól ülő kotlóstyúkjai legyenek. 2. Luca napján nem szabad varrni, mert bevarrják a tyúkok seggit. 3. Luca napján abrosz közé szórják az eledelt, hogy az aprójószág együtt maradjon. 4. Luca napján este megpiszkálják a tyúkokat, hogy jó tojók legyenek. 5. Tyúkot nem szabad új év első napján vágni és enni, mert elkaparja a szerencsét. 6. Két ünnep közt nem szabad varrni, se motolálni, mert gubancsos lesz a csirke lába. 7. Ha azt akarják, hogy sok kakas legyen, a tojásokat férfikalapból kell a kotló alá rakni. 8. A tyúkültetés időpontját úgy kell megválasztani, hogy a csirkék ne rózsavirágzásra keljenek ki, mert elhullnak, mint a rózsavirág. 9. A keltetésre szánt tojást a gazdaasszony szakajtóba gyűjti, hogy a csirkék összetartok legyenek. 10. Ültetés előtt tojást nem szabad kölcsönadni, sem eladni, mert akkor nem kell ki a csibe. ILA kotló alá 19 vagy 21 tojást kell tenni. „Azért 19-es vagy 21-et, mert ez volt a tromf a kártyában." 12. Ha egy tyúk megkotlósodott, de nem akarták megültetni, akkor kétszer-háromszor is megfürdették naponta, de legbiztosabb volt, ha kikötötték egy fához vagy karóhoz. Néhány nap múlva abbahagyta a kotlást. 13. Ha a tyúk kicsi tojást tojt, az veszélyt jelentett. Ezt a tojást fej fölött, háttal állva a háznak, átdobták a háztetőn. 14. Ha a tyúk kukorékol, vészt jelent. Amikor meghallják, a tyúkot még aznap le kell vágni. 15. Ha a kakas a pitar ajtó előtt kukorékol, vendég érkezik a házhoz. 16. A fekete csibét el kell pusztítani, mert szerencsétlenséget hoz a házra. 17. A kakas heréjét a menyasszony eszi meg, hogy egészséges gyerekei szülessenek. 18. Idős emberek hallottak arról, hogy valamikor voltak olyan kőművesmesterek, akik a házépítéskor a fundamentumba kakast falaztak.
