Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

JELES NAPOK, DRAMATIKUS JÁTÉKOK

(A Rector bejövén tanítványai közé) RECTOR: No készen vagytok a repetitióval? TANÍTVÁNYOK: Készen Rector uram! RECTOR: De tán rosszal? TANTÍTVÁNYOK: Jóval. RECTOR: No Jósi! mondd el hát a tíz csapásokat? JÓSI: Elsőben a vizek vérré változónak. RECTOR: Jól van; kiáltsátok neki vívat! GYERMEKEK: Vivát!!! RECTOR: Tedd nyakába Custos érdemlett csillagát. (Ekkor nyakába veszi a Custos.) Gyuri! mond csak tovább, Pesta, Laci, Jankó? (Tudnak) Emberek vagytok ti, látom tanultatok. Itt van, vegyétek el ezen jutalmatok. (Egy-egy perecet ad nékik és a más oldalra fordul a Rector.) Hát ti tudjátok-e már azt a keveset? Ugyan kapjátok fel már az egri nevet. Mit tudok te Samu Posony vármegyéről? (Felelnek rosszul: Palkó, András, Miska. ) RECTOR: Úgy látszik leckétek el sem olvastátok! Pedig már a lúgját gyakran megkaptátok. Piszegessétek meg! GYERMEKEK: Pisz! pisz! pisz! RECTOR: Sajnálom fiaim! hogy így piszegetnek, Nosza tanuljatok, úgy ki nem nevetnek. Sőt ti is majd kaptok, mint ők jutalmakat, Különben hurcoltok táblán szamarakat. PALI: Bandi szeretnék én most közöttök lenni, Még ma az apámmal fel is fogok jönni. BANDI: No eredj hát készítsd mindjárt tarisznyádat, Hívd fel a rectorhoz azt a vén apádat! (Gergely jön dölöngve a fiát az oskoláiba hozván.) GERGELY: Ugyan hogy tudtad meggondolni kurafi! Hogy oskolába menj, héj, héj! Fiam Pali! De ma veszni tértél látom professzor Lész belőled csúfra! vagy egy rongyos rector. No, de vessz, ha úgy is magadnak van kedved. CUSTOS: Rector uram! a vén Gergely ide siet, Részegen, majd lármáz, ha hozzánk bejöhet. RECTOR: Eredj eleibe! mondd, itthon nem vagyok. CUSTOS (a gyermekekhez): Nohát biz én néki bejönni nem hagyok, Ha lehet csinosan majd eligazítom, Vagy minthogy ittaska, majd fel is taszítom. Gergely bácsi! nincsen rector uram itthon. GERGELY: Öcsém! Te vagy vattás az oskola kapun? Ott bent van a Rector? CUSTOS: Mondom, hogy nincs itthon! GERGELY (nem értvén a Custos beszédét): Ejnye kurafia! Még te ütnél nyakon? PALI: No! No! Apám uram! a rector nincs itthon. GERGELY (mégsem érti): Hogy a fejjemből kiüti a kalapom. PALI: No! No! Apám uram! A rector nincs itthon. GERGELY (megértvén): Ugye? no, de mégis bemászok hozzátok. Eresszetek bé már kutya az anyátok! RECTOR: Ki van ott? GERGELY: Én vagyok Rect. uram! Professornak jön a kisebbik fiam. RECTOR: Hozta a szerencse. GERGELY: Jó napot kívánok. Rect' uram tudja-é mi dologbajárok? RECTOR: Mondja meg, majd tudjuk, ha tőle meghalljuk. GERGELY (nem értvén): Hogy a nadrágomon igen sok lyuk. RECTOR: De hogy? azt mondtam, hogy amiéit jött, halljuk! GERGELY: Tudom, de bizony még nem szól ám a kakukk. PALI (az apjához): Azt kérte Rect' uram, amiért jött, halljuk. GERGELY (megértvén):