Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

JELES NAPOK, DRAMATIKUS JÁTÉKOK

Ugye? biz azért én hallja kend kigyelmed! Hogy ez az én Palim arra vetemedett, Hogy az oskolába gyön professornak. Derék gyerek tudja csínnyát az ostornak, A bimbót, a darut jól tudja hajtani, A mesét is feje könnyen tudja kapni. Héj! jó erkölcse van, ha ember jön hozzám, Leüti a fejét, bezzeg nem lármáz ám. Szót se lehet akkor venni ki belőle, Az embertől szemét elfordítja félre. No csak most ilyen fi nincs itt körül belől, Kérem kend-kigyelmed itt ültesse elöl. RECTOR: Jól van jól, de hallja kelmed amit dicsér, Fiába éppen egy pipa dohány sem ér. GERGELY (nem értvén): Hogy az én gyomromba mennyi icce bor fér? RECTOR: Nem az, hanem hallja kelmed amit dicsér, Fiában éppen egy pipa dohányt sem ér. GERGELY: Bizony négy hordó bort csak elbír egy szekér. RECTOR (Palihoz): Fiam, én apáddal nem tudok beszélni, Egy Ábécét adok, de meg kell kímélni. (Kimegy) GERGELY: Rect' Uram! CUSTOS: Csittsék kend! kiment könyvet hozni. GERGELY: Bárcsak eljönne a kocsmába borozni. (A gyermekekhez): Ugyan nyalom attak, köszöntsetek meg már, Mondjatok egy nótát, míg a rector ki jár. CUSTOS: Mindjárt meg lész, mondunk egy szép nótát kendnek, Kinek híjják kendet? GERGELY: Engemet? Getzinek. CUSTOS (a gyermekekhez): Danoljunk hát néki! (Köszöntő, ad notam: Drága kincsem, galambocskám) A jó Gergelyek sokáig vígsággal éljenek, A szerencsétlenségekről soha ne féljenek. De az ilyen részeges Gergelyek Vak varnyú életet se reményijének. GERGELY: Uccu rajta! táncra, bokára gyerekek. RECTOR (beszaladván): Micsoda csintalan daliás van köztetek? CUSTOS: Gergely gazda kért rá, hogy megköszöntenénk. Nevenapjára hát egyet énekelénk. RECTOR: Gergely! mennyen el kend, itt zajt ne okozzon. GERGELY (nem érti): No ha hoz az inas, csak két pintet hozzon. RECTOR: Atyafi! de itt kend bizony ne borozzon, Hanem hazafelé aló masírozzon. (Tolja kifelé.) GERGELY: Mi a kő dolog ez hallja kend kigyelmed? Tán megunta, hogy tol, fontos beszédemet. CUSTOS: Gergely, jobb lész kendnek már haza indulni, Pali hadd maradjon velünk itt tanulni. GERGELY (magába): Eb a lelke slim, slam fickó deákjai, Hogy igazítnak el? (Palihoz:) No maradj hát Palyi. (Rectorhoz:) No megyek, de Palyit osztón professornak Kell tenni, azután majd Calefactornak. RECTOR (a gyermekekhez): Ezt az új réklutát hát befogadjátok? GYERMEKEK: Örömest. RECTOR: No hát hadd üljön le hozzátok. MUS A (Palihoz): Hallottad új pajtás', hallhattad eleget, Azt hogy a teli has nem tanul örömest. De biz az éhes is nagyon unatkozott A tudománytól, ha prófont megfogyott. Hoztál-é kalácsot, pogácsát magaddal? PALI: Nem hoztam. MUSA: Hát tentât, pennát papirossal? PALI: Szegény az én apám, nem telik ki tőle! MUSA: Szegény gyermek! pedig jó néz ki belőle. Kár lenne, ha papír s könyv nem léte miatt Itt hagyna bennünket s a tudományokat. Ugyan Jancsi, eredj, ajánld ezt a fiút Mindennek: kérj neki papirosra valót. JANCSI (a ház közepén): Kedves jó uraim! mostan a musáknak Egy reklutájok jött: ezen új hajtásnak Most akarnak tenni egy jó vendégséget, Hogy a tudományba kapna köztünk kedvet. Azonban, nincs könyve, nincs papiroskája, Sem kalamárisa, sem író tékája, Hogy hát a tanulást jó szívvel kiállja, Egy, két pénzét tőle senki ne sajnálja. Az ő számára én, majd magamhoz vészem,