Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

JELES NAPOK, DRAMATIKUS JÁTÉKOK

pedig a bálteremben mutatták be a betlehemest. A játékot követően a betlehemes öltözetet (fehér ing, szoknya, sisak stb.) levetették (azon alul volt a köznapi ruhájuk) és bekapcsolódtak a mulatságba. A vándorló betlehemezők jelentőségét elsősorban a hagyomány terjesztésében látom. Az általuk bemutatottjátékvariáns nyilvánvalóan hathatott a helybeli hagyományra, a felelevenítésre, ill. lehetővé tette mint ahogy erre példák vannak - a vándorló betlehemezők által előadott variánsnak az átvételét. A gömöri betlehemes játékok nagyfokú hasonlóságához minden bizonnyal hozzájárultak a vándorló betlehemezők is. A szokások terjedésével kapcsolatban tanulságos példát említhetünk Kuntapolcáról. A betlehemes játék gömöri típusú variánsát 1973-ban még sikerült a 68 éves Szedmák Béla emlékezete nyomán főbb vonásokban felidézni. Nagy meglepetésemre kitűnt, hogy a régi változat mellé az 1940-es években könyvből tanult betlehemes játék került, amely háttérbe szorította a korábbi hagyományos betlehemest. Ez a kiadvány: Volly István: Erdélyi és az 1940-ben a Székelyfölddel visszatért szatmári-bihari területekről való karácsonyi játékok (Budapest, 1940). Ifj. Szedmák Béla elmondása szerint ebből a könyvből - amelyet megőrzött s gyűjtésem alkalmával nekem ajándékozott -, Kuntapolcán a szatmári szárazbereki betlehemes játékot tanulták meg. Nagy sikere volt ennek a betlehemesnek, amelyet 14—15 éves suhancok adtak elő. A kocsmában is eljátszották. A közeli Páskaházára is átmentek, ahol úgyszintén a kocsmába is betértek és bemutatták a játékot. A nagy érdeklődést a betlehemes játék iránt minden bizonnyal nagymértékben elősegítette az, hogy a szárazbereki variáns teljesen eltér a kuntapolcaitól. Nyolc szereplője van, ezek között huszár és betyár is, s így a megszokottól való eltérés az újdonság ízével hatott. Különböző okok a játék hagyományossá válását nem tették lehetővé. Voltaképpen nemcsak ezt az új variánst, hanem a régebbit is, napjainkban már csak az emlékezés idézi fel. A gömöri betlehemes játékok epizódjaival való összefüggésben szeretnék még egy részletre utalást tenni. A krasznahorkaváraljai betlehemes egyik betétje temetési paródia. A játék szerint az Öreg fiát, Fedort megölték s ezért el kell temetni. Az Öreg föléje hajol, nézegeti, a végtagjait fogdossa, tréfás, sőt, a játékos ölére mutatva, a phallusra célozva obszcén megjegyzéseket tesz, kiméri a koporsó hosszát stb. Ez a jelenet, amely szokatlannak tűnik a vallásos játékban, olyan párhuzamokra hívja fel a figyelmünket, amelyeknek az általános etnológiai vizsgálata tanulságos eredményt nyújt, s a gömöri szokáshagyomány mélyebb rétege tárul fel előttünk.