Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)
JELES NAPOK, DRAMATIKUS JÁTÉKOK
egy műveletet tehet rajta. A készítőnek arra kellett törekedni, hogy a szék időre elkészüljön, mert egyébként nem bír varázserővel. Karácsony éjszakáján a szék készítője megláthatja a boszorkányt, illetőleg a boszorkányokat. A katolikus falvakban többnyire az éjféli misére vitték be a széket. Deresken az illető a templom előtt ült a széken és amikor jöttek ki az emberek a templomból, akkor meglátta a boszorkányokat. De nyomban futásnak eredt, mert a boszorkányok üldözőbe vették. Mákot szórt maga mögé. Nem érték utol a boszorkányok, mert a mákszemeket fel kellett szedni. Ha utolérik, széttépik. Más változat szerint a Luca-székkel a készítője éjfélkor a keresztútra ment. Maga köré szentelt krétával (reformátusoknál csipkefa ággal) kört vont. A boszorkányok megjelentek, de nem tudtak a körön belülre jutni. így az ember védve volt. Addig ott kellett maradnia, amíg a kakas megszólalt. Akkor a boszorkányok eltűntek. A Gömörben élő Tompa Mihály is hallhatott ilyen boszorkánynéző történeteket. Ezt mutatja a Keresztútról című költeménye. Lelkészként elítéli a boszorkányhiedelmet: „Mert hisz nincs boszorkány, az csak mende-monda: Hogy megnyom álmodban s tehened megrontja. " A versbeli Péter gazda abban reménykedett, hogy a boszorkányok pénzt adnak neki. „Kezébe fogván a mogyorófa-botot: Jó napszállat után azzal kiballagott... A keresztútra állt, s mint Jánosnak mondta, Körül-kanyarított botjával a porba. " A pénzt adó boszorkányok helyett azonban egy száguldó szekér érkezett, amelynek a kerekei majdcsaknem halálra gázolták Péter gazdát. Karácsony Köszöntők, kántálok Karácsony viliáján és karácsony első napján gyermekek, régebben - a két világháború közötti években - legények is, házról házra jártak karácsonyt köszönteni. Böjt estéjén az ablak alatt énekeltek, első nap früstök időben a házban mondták el a köszöntőt. A gyermekeknek pénzt, kalácsot, diót adtak, a felnőtteket itallal, kaláccsal kínálták. Néhol, mint pl. Barkán az 1940-es évekig az iskolás gyermekekkel a tanító is járt házról házra. Az ajtó előtt megálltak és énekeltek. A gazda vagy a gazdaasszony az ének után kiment hozzájuk és kőtt kalácsot osztott szét. A szokás általánosnak tekinthető. Köszöntők, kántálok: Ma született a mi Urunk, Jézus Krisztus megváltásunk. Nem született palotába, Csak egy rongyos istállóba. Eridj-eridj, nézd meg jobban, Ki fekszik ott a jászolba? Jézus Krisztus Isten fia, Ki született váltságunkra, 0 fekszik ott a jászolba. Több karácsony bőtjét érjenek meg erőben, egészségben, szívünkből kívánjuk. (Sajórecske; Változatok: Szentkirály, Kövecses, Abafala, Hét) Pászorok keljünk fel, Hamar induljunk el. Siessünk, ne késsünk, Mi Urunknak tiszteletet tehessünk. Mit vigyünk hát néki, Egy aranyat néki. Ezüstöt, gyémántot Ilyen szegény pásztoroktól elég most. Eredjetek, nézzétek meg, ki fekszik ott a jászolban. A kis Jézus Isten fia, ő fekszik ott a jászolban. Dicsérettel az Úr Jézus, segíts meg minket, könyörögj érettünk. Boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk. Méltók legyünk az Úr Jézus szent nevére. (Hét) Én kis morzsa, gyenge rózsa, Nem jártam még iskolába. Mégis tudok egy kis verset, A Jézuska megszületett, Ha nem született volna, Mindnyájan meghaltunk volna. (Mikolcsány, Páskaháza) Eljött a szép karácsony Aranyos kis szánon. Hozott diót, mogyorót,
