Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

JELES NAPOK, DRAMATIKUS JÁTÉKOK

vicsorgó halálalakként jelentek meg. A fonóházban Luca estéjén nem fontak, csak lucáztak. Páskaházán, Ragályon, Gömörnánáson kukoricát főztek, mákkal hintve fogyasztották. Kalácsot sütöttek, túróval, mákkal, lekvárral ízesítették. A legények édespálinkát vittek. Nagy mulatást rendeztek. Ettek, ittak, táncoltak, daloltak (Sebő Béla, 79 é., Palcsó Pálné 83 é., Hunyák Jánosné, 61 é., 1973). Férj re-jóslás Néhány példa kivételével a Luca-esti hiedelmek, varázsló eljárások a leányok férj-jósló cselekvésre vonatkoznak. Ezek a következők: 1. A legáltalánosabb férjre-jóslásnak, az almába harapásnak Luca estéje csak a kezdő időpont. Luca estéjén a leány almába harapott, majd egészen karácsony viliáig minden nap belevájta a fogát. Az almát az ágyban a párnája alatt tartotta. A karácsonyi vacsora után kiállott a kapuba, ott elfogyasztotta, az alatt amilyen nevű férfi megy a ház előtt, olyan keresztnevű legény lesz a férje (Szentkirály, Czakó Zsófia, 48 é., 1973.; Zsór, Varga Erzsébet 63 é., 1975.; Ragály, Palcsó Pálné 83 é., 1973.; Hét, Kocsis Julianna, 48 é., 1973). Putnoki példa szerint a leány karácsony este, mielőtt az almával a kapuba ment, visszafelé kiseperte a házat. A szemetet kivitte, ráállott, akkor ette meg az almát. Az arra menő első férfinak megkérdezte a nevét (Juhász Lajosné 75 é., 1975). A dereski születésű Horváth Lajosné Hindulák Julianna (62 é., 1975) így emlékezett az almával való jóslásra: „Luca estéjétől karácsony botig minden este beleharaptunk egy almába, a fogunkat csak beleengedtük, nem haraptuk ki. A karácsonyi vacsora után kimentünk az almával a ház elejébe, a kapuba. Azt a férfit, aki arra jött, akár fiatal, akár öreg, azt hátbahajítottuk az almával. Az szólt valamit, megismertük, olyan nevű lesz a férjünk. Az enyém olyan nevű lett. " 2. Szintén általánosnak tekinthető férjre-jóslási mód a gombóc vagy derelyefőzés. A tésztába papírszeletekre nevet írtak. A fövő vízből a lányok egyet-egyet kikaptak. Amilyen név volt a gombócban, úgy vélték, olyan nevü lesz a férjük. Alsószuhai példa szerint a leány Luca este 13 férfi névvel 13 gombócot főzött. Fazékban a kamrában tartotta. Karácsonyig minden nap kivett belőle egyet. Az utolsót karácsony szombatján este felnyitotta. A benne lévő név alapján megtudta milyen nevű lesz a férje. Ismeretes olyan változat is, amely szerint a lány a puszta gombócból egyet a feje alá tett, s reggelre megálmodta, ki lesz a férje. Zsórban a leány egy kanálban kis tésztát kovászolt, azt tette a párnája alá. 3. Az ólomöntéssel való jóslás úgyszintén általános volt. A lányok özvegyasszonytól kulcsot loptak. Az ólmot a kulcs fogóján át öntötték a hideg vízzel teli vödörbe vagy lavórba. A megdermedt ólom alakjából következtettek a leendő férjük foglalkozására. Ha pl. villa, gereblye vagy kasza alakúvá vált az ólom, akkor parasztlegény, ha kalapács vagy egyéb szerszám formáját mutatja az ólom, akkor iparos veszi feleségül. 4. Putnokon a házasodás időpontjára jósolt az a lány, aki Luca estéjén az udvarról egy öl tüzelőfát visz be a házba, megszámolja, ha a fa páros számú, akkor már a következő évben férjhez megy (Juhász Lajosné, 75 é., 1975). 5. Régen, amikor még zsúptetős házak voltak, a leány megütögette a zsúpot. Ha gabonaszem pergett belőle, úgy vélte, gazdag legény lesz a férje. Ellenben, ha pondró hull ki, akkor megesik. Luca-ág, Luca-búza Idős adatközlőm mindegyike emlékezett arra, hogy a gazdasszony Luca estéjén többnyire meggyfaágat vitt a szobába és egy üveg vízbe állította. Ha erre nem volt lehetőség, akkor búzát tett egy tányérra, naponként friss vízzel öntözte. Karácsonyra az ág rügyet, bimbót hozott, a búza kihajtott. Az ünnepi asztalra helyezték. A századelőn még nem volt karácsonyfa, így ezzel emlékeztek az újszülöttre. A Luca-ággal kapcsolatban sajátos, egyedinek tűnő példát említett Domby Lajos (82 é., 1977) Alsószuhán. Az udvarló legény Luca előtti napon kajszibarackfa ágat visz a szobába. Karácsony viliáig minden nap hajnalban, amíg a madár a patakot át nem repüli, friss vízzel öntözi. Ha az ág karácsony estig kivirágzik, a szeretője szűz, ha nem virágzik ki, akkor már nem szűz. Lucaszék A Lucaszékkel kapcsolatos szokások és hiedelmek országszerte ismeretesek. Ezek között alig-alig mutatható ki némi eltérés. A gömöri példák nem annyira újabb adatokkal, hanem az elterjedési térkép bővítésével járulnak hozzá a boszorkányhiedelem világába vezető hagyománykörhöz. Aki szeretné megtudni, hogy ki a boszorkány a faluban, Luca-napján egy négylábú fejőszéket kezd csinálni. A szabály az, hogy minden nap egészen karácsony szombatjáig csak vágást, egy-