Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

BÚCSÚ, BÚCSÚJÁRÁS

szüleiéire fordítottak nagy gondot. Az a legény, akinek nem volt még megfelelő öltözete, csizmája, kalapja - szintén a vásárra ment, ahol a szükséges holmikat megvette. Régen a huszárszegésü csizmáért elgyalogoltak a legények Rozsnyóra, ahol a csizmadiáknak külön utcájuk volt. Az asszonyok a hét elején, már hétfőn hozzákezdtek a ház rendbetételéhez. Mindenekelőtt lúgoztak, azután mostak. A lúgozókádba berakták a vászonnemüket, a gatyát, pendelt, ingvállt, ágylepedőt, törlőt, törülközőt, az abroszt stb. Ezekre egy vastag vászonlepedőben tölgyfahamut tettek, jól becsavarták és a kádban a berakott vászonneműkre tették. Forró vizet öntöttek a hamus lepedőre, s a kiázolgó hamus lével jól átitatták a ruhákat és egyebeket, majd otthon vagy a Turóc patakban mosószéken sulyokkal jól kiverték, hogy a vászon szép hófehér legyen. A hét közepére minden háznál megszűnt a lúgozás, a mosás, sulykolás, mángorlás vagy vasalás és általában a ruhaneműekkel való foglalkozás. Következett a meszelés. Ezen a héten kevés olyan udvart lehetett látni, ahol nem volt kint az udvaron az asztal, a láda, az ágy, a karoslóca és más bútor, mert a gazdaasszony meszelkedik a búcsúra. A bútorokat petrós ronggyal tisztították, az ajtót, ablakrámát szintén, fekete festékkel a sparhétol. Leszedték a falról a képeket és a tányérokat, megtisztogatták, megtörölgették, hogy a búcsúra minden szép és tiszta legyen. Ezt követően a gazdaasszony a ház földjét eresztette be: sárgaföldes marhaganéjos masszával mázolta be a ház földjét. A ház falát alul pedig fekete festékü lével húzták el mintegy 50 cm magasságban. A ház rendbetétele után pénteken, de inkább szombaton megkezdődött a kalácssütés. A kemencében sütötték a túrós, lekváros, mákos, susinkás, a lapos és a fonott kalácsot, valamint a tejfeles lángost. Bőséggel sütöttek kalácsot, nehogy elfogyjon és szégyenben maradjon a gazdaasszony. Az előre nem tervezett vendégekre, a búcsúból beinvitált ismerősökre, barátokra és másokra is számítottak a kalácsfélék sütésekor. Egyéb ételből és italból is mindenki bőségesen gondoskodott. A kalácssütés után a kemencét is bemeszelték fehérre, a kemenceajtót pedig sparhét festékkel kenték be, hogy szép fekete legyen. A búcsúsok érkezése Említettük, hogy a Turóc-völgyi négy falu lakosai, rokonok, barátok, ismerősök eljártak egymás búcsúira, s kapcsolódott hozzájuk a Murány-völgyi Lice is. Egymás búcsúin nagy számban vettek részt. Régen processzióval érkeztek. Tekintve, hogy ennek a formája ezekben a falvakban azonos volt, az eseményt egy falu, Lévárt búcsújával kapcsolatban mutatom be. A harangozó a templom tornyából figyelte, hogy mikor érkeznek a szomszédos falvakból a búcsúsok. Amikor meglátta őket, meghúzta a harangokat (az első világháborúig három harang volt a licei toronyban). Három processzió érkezett: a dereskiek, a harkácsiak és a sánkfalaiak közös és a liceiek csoportja. A legnépesebb csoport Dereskböl érkezett. Egy keresztet és négy zászlót vittek. A búcsús keresztet az első sorban középen egy leány tartotta, mellette jobbról és balról egy-egy zászlós legény haladt. A másik két zászlót a csoport közepén kétoldalt vitték.