Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)
ADOMÁK, TRÉFÁS TÖRTÉNETEK
Pistike megmondja az igazat Pistike pénzt kért cukorkára. De az édesanyja nem adott neki. Ekkor a kisfiú azt mondta: - Ha kapok pénzt, akkor mondok édesapáról valamit. Az asszony nem tudta, hogy mit akar mondani a gyerek, de mivel kíváncsi volt, amikor ebédeltek, odaszólt Pistikének: - Itt a pénz cukorkára. Mondjad csak, mit csinált édesapád? - Édesapa azt csinálta a szomszéd nénivel, amit te csináltál a szomszéd bácsival. Mindig éhes A kondáséknál vacsorára káposztalében csipdelt volt. A maradékot az asszony a tálra tette. Ahogy lefeküdtek, a kondás megkívánta az asszonyt. Már éppen játszadozik, csak úgy cuppog, felébred a kisfiú, hallja, hogy valami csámcsog. - Apa te! Eszi a macska a csipdeltet! - Hagyjad, fiam, hadd egye! Dögöljön meg a fajtája, mindig éhen van! A bugás sokba kerül Meghalt az ispán felesége. Maradt utána egy kisfiú. Egy takaros menyecskét fogadott fel az ispán szolgálónak. Ahogy telt-múlt az idő, már nagyon hiányzott neki az asszony amúgyosan'is. Megkívánta a szép szolgálót. Meg-megsimogatta a farát, a keblit a menyecskének. Az nem ellenkezett, így azután a díványra húzódtak, hogy eljátszadozzanak egy kicsit. Igen ám, de a kisfiú ott lábatlankodott, nem tudtak töle szerelmeteskedni. - Állj, kisfiam az ablakhoz. Figyeld, hogy megy-e valaki az úton. Annyi pengőt kapsz cukorra, ahány embert meglátok A kisfiú számolja: - Egy, kettő, most jön a harmadik. - Aztán nagyot kiált örömében: - Te apa, ez a bugás sokba kerül neked, mert egy temetési menet jön... ! Szoknya alatt garázs Az asszony mosott. Ahogy izgett-mozgott a fara a teknő felett, az ember megkívánta. Csak úgy odaállt mögé, fel a szoknyát, aztán fogja a szerszámát, és dugja szépen befele. Akkor megy oda a kisfiú: - Apu, mért bántod anyát? - Dehogy bántom, kisfiam, csak az anyád garázsába akarom a kisautót betolni. A gyerek nézi, aztán megszólal: - Te apa! Több gázt adj, mert a két hátsó kerék még kint van! Hoppon maradt legények Az erdő alatt sétálgat két legény két lánnyal. A legények egy kis szerelmeteskedésre hívják a lányokat az erdőbe. Az egyik lány: - Lehet róla szó, ha három kérdésre megfeleltek. Lehúzza a kesztyűjét, kérdi, mi az. - Kesztyű - mondják a legények. - Nem igaz, ez kéztok - és a lány a fejére mutatva teszi fel a második kérdést. - Fej - adják meg a feleletet. - Nem igaz, az észtok. Harmadszorra a lány a saját szeméremtestére mutatva kérdezi, hogy mi az. Az egyik legény átöleli a lányt, és boldogan súgja neki a választ. - Nem igaz az sem, mert az fasztok. Mehettek, nem kaptok. Éppen olyan kurva A rendőrjárőr éjjel találkozik három kódorgó nővel. Egyenként igazoltatja őket. - Magának mi a foglalkozása? - Én matematikus vagyok a gyárban. Összeadom magam az igazgatóval, kivonom magam a munka alól, és ebből élek. Kérdi a másikat: - No és maga micsoda, szép virágszál? - Én kertészlány vagyok! - Hogy él meg ebből télidőben? - Egyik melegágyból megyek a másikba és kész! Végül a harmadikra kerül a sor. - Én, őrmester úr, éppen olyan kurva vagyok, mint ők, csak nem tudom magam olyan intelligensen kifejezni. A drótos meg az özvegyasszony A vándor drótoslegényre egy faluban ráesteledett. Szállást kért egy csinos özvegyasszony házánál. Az asszony megszánta a jóvágású drótost. Magához vette az ágyba éjjeli szállásra. Reggel búsulva ment el, az asszony marasztalta, de hát a drótosnak menni kell, másképpen nincs kenyér. Jó egy év múlva tért vissza a legény a faluba. Egyenesen ment az asszonyhoz. Látja, hogy két kisgyermek fekszik a bölcsőben. Mondja neki az aszszony, hogy nem egy, hanem kettő lett.
