Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

Ha te úgy, én is úgy Miheztartás végett mondjuk annak, akinek a ve­lünk szemben tanúsított magatartását sérelmezzük. A mondással azt közöljük, hogy mi is olyanok le­szünk, amilyen ő, nem hagyjuk magunkat, éppen úgy bánunk vele szóval és tettel, ahogy ö mivelünk. Minden ujjára akad Dicsérőleg, büszkélkedve mondja az anya a leá­nyáról. Ezzel azt fejezi ki, hogy az ő leánya olyan szép, takaros, jómódú, hogy a legények kapkodnak utána, ha akarná, annyian lehetnének, amennyi ujj van a két kezén. Olykor a legényről is elhangozhat hasonló értelemben. Az ujja köré csavarja Azt tehet vele, amit akar. Elítélően mondjuk arról, aki egy személyt saját hatása, befolyása alá von. Az ilyen embert uralma alatt tartja, kihasználja és saját céljai szerint mozgatja. Az ujjából szopta Ha kételkedünk egy állításban, egy történet valós voltában, egy hír hallatán, véleményünket ezzel fe­jezzük ki. Ha mi beszélünk egy hihetetlennek tünő dologról, bizonyításként hangsúlyozzuk: Nem az ujjamból szoptam (vö. O. Nagy: 474.). Az ujjadra tekerheted Általában az olyan emberről mondjuk, aki rendkí­vül hiszékeny, mindenkivel előzékeny, jóindulatú, ugyanakkor gyenge akaratú, mindent el lehet nála érni. Különösen az olyan legényről hangzik el, akit a leány a hálójába vont, aki annyira szereti a leányt, hogy se nem lát, se nem hall, mindent megtesz, amit a leány kíván. Az ilyen legénnyel kapcsolatban a leánynak biztatólag mondják: Nyugodtan férjhez mehetsz Kövi Lacihoz, csupa jóság, az ujjadra is tekerheted. Akármelyik ujjam vágom, fáj Nagy gondban vagyunk, ha olyan dologban kell döntenünk, véleményt nyilvánítanunk, amelyben két személy szerepel és tőlünk függ az eredmény. Ha mindkettő közel áll hozzánk, egyaránt tiszteljük, becsüljük őket, nehéz helyzetbe kerülünk, akkor ez­zel a mondással mentegetjük magunkat. Addig eszik, míg az ujjával el nem éri Elmarasztalólag hangzik el arról a személyről, aki feltűnően sokat eszik, szinte zabál, minden ételt fel­fal, ami az asztalra kerül. Különösen megszólják azt, aki vendégségben fogyasztja mértéktelenül az ételt. Megégeti az ujját Az ilyen személy olyan dolgot cselekszik, olyan ügybe keveredhet, amiből hátránya származik, anya­gilag és erkölcsileg egyaránt bajba kerül. Figyelmeztetőleg mondják neki: Vigyázz, megéget­heted az ujjadat, azaz ne tedd, ne kövess el hibát. Olyan, mint az ujja A vékony, csenevész személyről mondják. Olykor sajnálkozóan, panaszosan hangzik el. A szülő a gyermekéről beszélve mondja, nem tudja, mi baja lehet, olyan, mint az ujja, bizonyára beteg, hiába eszik, nem gyarapszik (vö. Olyan, mint a seprűnyél; Olyan, mint a kóró; Olyan, mint a gereblye; Olyan, mint egy gebe; Olyan, mint a giliszta; Olyan, mint a cérna­szál; Olyan, minta piszkafa; Sovány, minta böjti szél).

Next

/
Thumbnails
Contents