Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

Sándor, József, Benedek zsákban hoznak meleget A régi hagyomány szerint március közepétől kez­dődően egyre jobb az időjárás, a tél kiadja a mérgét és amikor ezek a névnapok elérkeznek, akkor már erősebben süt a nap, egyre melegebbek a nappalok. Ezt a mondást az öregektől hallottuk, de olvastuk a kalendáriumban is. Nehéz, mint a sár A korához képest súlyos gyerekkel kapcsolatban mondja az anya, amikor felemeli, pl.: Olyan nehéz Pistike, mint a sár, alig bírom az ölemben tartani. Megállja a sarat Dicsérőleg mondjuk. Többnyire gyermekkel, le­génnyel kapcsolatban hangzik el. A szülő dicséri a gyermekét, aki a vállalt feladatát jól végzi, az állásá­ban, munkakörében jól megállja a helyét. Az ilyen példák rendszerint fizikai tevékenységgel (pl. régen sok gyermeket cselédnek adtak), mesterségbeli mun­kával vannak kapcsolatban. Ezt az elismerést a gazda, a munkaadó is mondhatja. Sárba vetett pénzt Akkor mondjuk bosszúsan, ha olyasmire költöttük a pénzt, amiről kiderül, hogy értéktelen, rossz minő­ségű stb. Nemcsak tárggyal, eszközzel kapcsolatban hangozhat el, hanem személyre vonatkoztatva is. Pl. hiába taníttattuk a gyermeket még külön tanárral is, semmi eredménye nem lett: Sárba vetettük a pénzt (vö. Sárba dobott pénz). Sárba rántja Beszélgetés közben hangzik el arról, akit a barát­ja, munkatársa, ismerőse felelőtlenül olyan dologra, ügyletre vesz rá, ami súlyos következményekkel jár akár erkölcsileg, akár anyagilag. Az addig tisztessé­ges, becsületes ember „besározódik", elveszti hitelét, illetőleg anyagilag tönkremehet. Sárba tapossa Rendszerint a haragosunknak, ellenfelünknek ve­szekedés hevében dühösen mondjuk: Sárba taposlak. Ezzel megfenyegetjük: vigyázzon, mindent elköve­tünk ellene, erkölcsileg, anyagilag lehetetlenné tesz­szük. Ha másnak mondjuk az illetőről, így fakadunk ki pl.: Boros Ferencet sárba taposom. Kihúzza a sárból Aki nekem segít súlyos anyagi helyzetemből kilá­balni, az kihúz a sárból. Sárral dobálja Az az ember, aki embertársáról méltatlanul, el­ítélően nyilatkozik, minden alap, bizonyíték nélkül megvádolja, becsületébe gázol, az sárral dobálja. Sarokba szorították Ha az igazság, a valós helyzet megállapításakor az érintett személy mellébeszél, láthatóan, érzékelhetően más irányba tereli a beszélgetést, akkor különböző móddal, eszközzel igyekeznek rákényszeríteni a té­nyek elmondására. Ha ez sikerül, a dologról való beszélgetés kapcsán hangzik el, hogy az illetőt sa­rokba szorították, azaz sikerült feltárni az igazságot. Sarkára állott Elhangozhat megállapításként és felszólításként. Az az ember, aki bátran szembenéz az igazsággal, küzd a maga érdekeiért, nem hagyja, hogy más sze­mély akadályt gördítsen eléje, szóval és tettel egya­ránt megvédi az álláspontját, arról mondjuk elisme­rőleg, hogy sarkára állott. Annak az embernek, aki ilyen helyzetben van és a pártján állunk, biztatóan, szinte felszólítva mondjuk: Ne hagyd magad, légy bátor, állj a sarkadra! Sarkára lép Ha valakire megharagszunk, mert ellenünk csele­kedett, pletykált rólunk, vagy más, számunkra kedve­zőtlen megnyilvánulása volt, akkor szoktuk mondani, pl.: Na majd a sarkára lépek én Kovács Janinak ­azaz, elégtételt veszek a sérelemért. A rosszalkodó gyereket is fenyegethetjük így, pl.: Vigyázz Palkó, mert a sarkadra lépek -, azaz megbüntetlek (vö. Hátra kötöm a sarkad). Hátrakötöm a sarkad Ezzel a rendetlen, hazudozó, csínyt tevő, pákosz gyermeket ijesztjük. A mondásból a gyermek megérti,

Next

/
Thumbnails
Contents