Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

Pálfordulás Arra mondjuk, aki az adott szavát, az ígéretét többnyire elfogadható indok nélkül megváltoztatja, a vállalt kötelezettséget, feladatot, munkát visszautasítja. Ez elítélően hangzik el. Előfordulhat fordított esetben is. Az illető éppen ellenkezőleg, nem vállal semmit, ellenkezik, tiltakozik, majd váratlanul mégis úgy dönt, hogy a kérésnek stb. eleget tesz. Ekkor megnyugvással mondjuk, hogy Pálfordulás történt. Tudja Pál, mit kaszál Ha valamilyen cselekedetünkkel, tervezett ügyünkkel kapcsolatban a dolog kimenetelét illetően kételyek merülnek fel, megnyugtatásul - sokat sejtetően mondjuk, tudjuk, mit akarunk tenni, bizonyosak vagyunk, hogy hogyan járunk el, a dolog jól végződik. Úgy otthagyta, mit Szent Pál az oláhokat Bosszankodva, némileg elítélően mondjuk arról, aki anélkül, hogy szólna, váratlanul, hirtelen eltávozik, otthagy bennünket. Többnyire beszélgetés, esemény elmondása kapcsán hangzik el, pl.: Kapusi Laci bácsival voltam a vásáron, megbeszéltük, hogy együtt jövünk haza, egyszer csak azt veszem észre, hogy úgy otthagyott, mint Szent Pál az oláhokat. Pál ha fordul köddel, ember elhull döggel Akkor mondjuk, ha január 25-én, Pál napján olyan ködös az idő, hogy szinte alig látunk. A régi öregek szerint a Pál napi köd rossz előjel. Abban az évben járványok lesznek, emberek és állatok pusztulnak el gyógyíthatatlan betegségben. Pálcát tör Arról mondjuk, aki egy vitás ügyben az egyik félről elmarasztalólag nyilatkozik. Véleményét úgy fejti ki, mint aki abban a dologban tévedhetetlen, a megállapítása helyes és ezzel lezártnak tekinti a kérést (vö. O. Nagy: 383.). Palira vette Elmarasztalólag hangzik el arról, aki behúz a csőbe, olyan dologra beszél rá, amiből neki haszna származik, mi pedig károsultak maradunk. Ez voltaképpen becsapás, lehet anyagi és erkölcsi kihatása. Meggyullad benne a pálinka Előfordult, különösen a falusi férfiak körében, hogy valaki nagyobb mennyiségű szeszes italt - pálinkát - fogyasztott és súlyos alkoholmérgezést kapott. A súlyosabb esetekkel kapcsolatban az illetőről való beszélgetés során hangzott el, pl.: Tóth Gyulát elvitte a mentő, mert meggyulladt benne a pálinka. Vagy pl.: Tóth Gyulát tejjel itatják, mert meggyulladt benne a pálinka. Nem eszik panaszosat A jó húsban lévő, feltűnően kövér emberről hangzik el. Úgy tartják, hogy az ilyen különösen jómódban él, azért olyan kövér, mert mindent megadhat magának, nem szorul a más kenyerére, segítségére, nem kell panaszkodnia a szegénysége, szűkös anyagi helyzete miatt. Alázatos, mint a pap macskája A pap macskája azért alázatos, mert többnyire éhezik, a szegény falusi papnak magának is alig van ennivalója. A macskája az idegeneknek is dorombol, hátha kap ennivalót. Arról az emberről mondják, aki megalázkodik embertársai előtt, hajlong, mindennel egyetért, szükségtelen mértékben udvariaskodik, remélve, hogy az ilyen magatartás előnyére válik. A pap is bolond, ha részeg Az az ember szokta mondani, akit a felesége, a családjának tagjai szidalmaznak azért, mert sokat ivott és részegen megbotránkoztatta a környezetét, méltatlan dolgokat csinált, randalírozott, káromkodott, kötekedett stb. Cselekedeteit ezzel a mondással igyekszik enyhíteni, hiszen a pap se különb, ha részeg. Ha a pap a szűröd csücskére ül, ne költsd fel róla, inkább vágd le a szűröd csücskét A pap tekintélyét mutatja a faluban. Nagyobb volt a tekintélye, tisztelete a bírónál. Erre utal a mondás: Ha a bíró megüt, kihez mégy panaszra? Kinek a pap, kinek a papné, kinek a fia, kinek a lánya Udvarlással, párválasztással kapcsolatban hangzik el leginkább. Ha egy legény olyan leánynak udvarol,