Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

Nem kötöm az orrodra Ha valamilyen dologról, ügyről nem akarunk beszélni olyan személynek, akire nem tartozik, vagy nem bízunk meg benne, akkor az érdeklődésére így válaszolunk. Ez kissé sértően hangzik. Többnyire gyerek kérdésére adunk ilyen választ. Nem lát tovább az orránál A szük látókörű emberre mondjuk. Az ilyen személy általában alig tud valamit a világ dolgairól, többnyire csak saját magával van elfoglalva, a környezetének eseményei sem keltik fel az érdeklődését. Ezért számára hátrányos dolgok is történhetnek, melyeket elkerülhetne, ha odafigyel, ha az ügyeit megfontoltabban intézi, ha nem hallgat olyanokra, akik félrevezetik és kihasználják. Az ilyen emberről való beszélgetés során mondjuk, pl.: Szécsi Józsi nem lát tovább az orránál, nem veszi észre, hogy Szűcs Zsuzsó teljesen kihasználja (vö. O. Nagy: 374.). Nem tetszik az orra így nyilatkozunk a nekünk nem szimpatikus emberről. Beszélgetés közben hangzik el, amivel azt akarjuk érzékeltetni, hogy az illetővel nem kívánunk közvetlen kapcsolatba kerülni, nem tekintjük korrekt egyénnek, valami azt súgja nekünk, hogy nem tisztességes emberrel állunk szemben. Odadugja az orrát Arról mondjuk, aki olyan helyen jelenik meg, ahová nem hívták. Ilyenkor bosszankodunk, mert az illető megzavarja a társaságot, a beszélgetést, az ügyintézést, mivel olyan dologról van szó, ami őrá nem tartozik. Orrod tőle fokhagymás Ezt mondjuk többnyire a gyereknek, akinek olyan kívánsága van, amit nem tudunk vagy nem akarunk teljesíteni (vö. O. Nagy: 368.). Otthon tartsd az orrod Ha több órára vagy egész napra eltávozunk hazulról, a nagyobb gyerekre bízzuk a házat, a ház körüli munkát, az állatok etetését stb. Ezzel a mondással figyelmeztetjük, hogy otthon legyen, ne kóboroljon el a barátokkal játszani, vagy az utcákon csavarogni. Puha az orrod Tréfálkozva, de mégis komolyan mondjuk a gyereknek, miközben ténylegesen megnyomjuk az orrát, ha úgy véljük, hogy kitérő választ ad a kérdésünkre, illetőleg akkor ha hazugságon kapjuk, s ezzel a mondással, cselekvéssel akarjuk rávenni az igazmondásra (vö. Fogd meg az orrod). Szúrja az orrát Lásd: Az orrában van. Orrával szép az ember A fiatalokkal való beszélgetés kapcsán hangzik el. Az idősebbek a jóra, a szépre, a tisztességre igyekeznek nevelni a gyermekeiket. Ezzel a mondással azt fejezik ki, hogy az ember minden tekintetben megfelelő életvitelű legyen, ne hiányozzon semmi olyan belőle, ami árnyékot vethetne rá, mert ahogy az ember testileg ép - az orrával együtt szép -, éppen úgy fontos, hogy cselekedeteiben is az elvárásoknak tökéletesen megfeleljen. Se országa, se hazája A csavargó, a jövő-menő, vándorló, kereskedő emberről mondják. Az ilyen embernek mindegy hol él, nem köti semmi a szülőföldjéhez, különösebb érzelmet nem mutat egyik ország iránt sem, csak az a fontos számára, hogy meg legyen a napi betevő falatja. A jómódúnak pedig csak az számít, hogy minél nagyobb gazdagságra tegyen szert. Az ilyen hazáját elhagyó, idegen helyen gazdaggá vált emberről mondják: Mit ér annak a vagyon, akinek se országa, se hazája. Öreg az országút! Mondhatjuk magunkkal kapcsolatban, mások mondhatják nekünk és mi is másoknak. Akkor hangzik el, ha öregségről beszélünk. Ha idősek vagyunk, ezzel a mondással ámítjuk magunkat, illetőleg azt akarjuk bizonygatni, hogy még nem vagyunk nagyon öregek. Ha pedig arról panaszkodunk, hogy eljárt már felettünk az idő, megöregedtünk, ezzel a mondással vigasztalnak, mint ahogy mi is mondhatjuk ezt másoknak.