Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

olyat tett, amit addig nem tételeztek fel róla, s ilyenkor hangzik el: Mit lehet tőle várni? Hiszen ő is olyan, mint a barátja. Nem azé a madár, aki meglátja, hanem aki megfogja Többen is szeretnénk ugyanazt a dolgot megszerezni, állást elnyerni stb., azonban ha csak gondolkodunk rajta, tétovázunk, nem intézkedünk azonnal, akkor elszalasztjuk a lehetőséget, mert mások megelőznek bennünket. Parasztembertől származó példa: Erdőben vadméhek odújára talált. Pár nap múlva ki akarta szedni a mézet, de akkorra már valaki megelőzte (vö. Nem azé a nyúl, aki kergeti, hanem aki megfogja). Ritka az a madár, melynek kedves a kalitka Azzal a példával kapcsolatban hangzik el, amelyben olyan személyről beszélgetnek, akit a családja szigorú kordában tart, munka, iskola után otthon kell tartózkodnia, állandó felügyelet, ellenőrzés alatt él. Különösen vonatkozik ez a mondás olyan esetekre, amikor a férj vagy a feleség féltékeny. Ha a helyzetük ellen lázadoznak, erről mások tudomást szereznek, akkor ezzel a mondással voltaképpen nemcsak a szituációt jellemzik, hanem egyetértenek a szabadságot, kötetlenebb életet igénylővel. Megmarad magnak Ha egy legény idősebb korú, agglegénynek, a hasonló korú leányt vénlánynak nevezik. Ha az emberek úgy vélekednek, nincs már esély a nősülésre vagy a férjhezmenetelre, akkor mondják többnyire sajnálkozva: No, ez a szegény Juli se megy már férjhez, megmarad magnak. Magtalanok Azokra a házaspárokra mondják, akiknek nincs gyermekük. Nem azért, mert tudatosan nem akarnak, sőt nagyon is szeretnének, látszólag egészségesek, jó munkabírásúak, semmi testi panaszuk nincs, gyermekük mégsem születik. A magtalan szó azt fejezi ki, hogy az illető pár házasságából nem lesz utód, nincs „magjuk", ami kikelne, ha van is, élettelen, éppen úgy mint az olyan búzaszem, amiben nincs csíra, hiába vetik el, nem kel ki. A magaméval játszom Tréfás válasz annak, aki azt kérdezi a másiktól, hogy mit csinál. Ez kizárólag a férfiak között hangzik el. A kérdés egyébként formális, hiszen látjuk, hogy az illető mit csinál, mivel foglalatoskodik, kivéve, ha nem konkrét munkát végez. Jól bírja magát Általában az olyan idősebb emberről mondjuk, aki jó erőben van, egészséges, a munkát, a feladatát éppen úgy elvégzi, mint a fiatalabbak. Az ilyen embernek mi is mondhatjuk találkozás alkalmával, főleg fizikai munka végzése közben: Látom Pista bácsi, még jól (nagyszerűen, kitűnően) bírja magát. Keress magadhoz valót Megalázó mondás. Annak mondjuk, aki bizalmaskodni akar velünk, akit nem becsülünk, aki rangban nem illik hozzánk, vagy egyéb okok miatt méltatlan a barátságunkra. Családi perpatvarkor a férj vagy a feleség is mondhatja dühösen, de ez inkább csak a bosszúság kifejezése. Magától is sajnálja, amit megeszik A fösvény, zsugori emberről mondják. Az ilyen személy annyira spórol, hogy még az ételt is megvonja magától, lehetőleg a legegyszerűbb, legolcsóbb ételt fogyasztja. Nem adja meg magát Az erős akaratú emberről mondjuk. Az ilyen személy kitart a véleménye, az elhatározása mellett, célkitűzéséből nem enged, senki nem tudja eltéríteni az útjából, semmilyen rábeszélésre sem adja meg magát. Magad uram, ha szolgád nincs Ha olyan munkát végzünk, ami számunkra szokatlan, nehéz, talán nem is értünk hozzá, de szükséges megcsinálnunk, másra nem hagyatkozhatunk, akkor szoktuk mondani az érdeklődőnek, vagy ha beszélgetés közben a téma szóba kerül, esetleg éppen akkor, amikor munka közben vagyunk.