Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

sabbá tesszük az állításunkat, ezzel ráirányítjuk a figyelmet. Akkor hangzik el, amikor rendkívüli hideg van, de mondhatjuk tréfásan annak, aki a hidegre panaszkodik, noha egyáltalában nincs oka a hideg időjárásra hivatkozni. Jó lóra tesz Ebben a mondásban az rejlik, hogy jól jár, szerencsés lesz az az ember, aki olyan ügy vagy személy mellé csatlakozik, ami vagy aki az ő hasznára lesz. Az ilyen személyt ügyesnek, jó taktikusnak tekintik és ha már az eredmény is látszik, akkor mondják, pl.: Milyen szerencséje van Dombi Károly bácsinak! Nem hiába, jó lóra tett! Magas lovon ül A nagyképű, öntelt, túlzóan magabiztos, másokat lenéző, magát másoknál okosabbnak tartó emberről mondják. Elhangozhat a magas pozícióba került emberről való beszélgetés kapcsán is (vö. Lóhátról beszél a másikkal). Nyerít, mint a ló Harsányan nevet, röhög. Bántó, sértő mondás, különösen akkor, ha az illetőnek a szemébe mondják: Ne nyeríts úgy, mint egy ló. Lóvá tesz Valamilyen kellemetlen esetünk elbeszélésekor mondjuk. Rendszerint akkor hangzik el, amikor elpanaszoljuk, hogyan csaptak be, hogyan éltek vissza jóhiszeműségünkkel, pl.: Kovács Péter azt ígérte, beajánl a főnökének, szerez nekem állást, de lóvá tett, hiába mentem, szóba se álltak velem, Péter meg csak hebegett-habogott (vö. O. Nagy: 337.). Akár a lónak imádkozz A szülők panaszkodnak a gyermekükre, ha az szófogadatlan, engedetlen, hiába beszélnek neki, kérlelik, hogy tanuljon vagy a rábízott feladatot végezze el. Pl.: Olyan csökönyös ez a Pista, nem hallgat rám, akármit mondok, mintha a lónak imádkoznék. A lónak négy lába van, mégis megbotlik Tévedésünk, hibánk súlyának enyhítésére mondjuk. Ugyanezzel a mondással védelmezzük azt, aki közel áll hozzánk, s nem szeretnénk, ha az esetnek szigorú következménye lenne. Mindenkivel megeshet, hogy olyan dolgot követ el, ami szabálytalan, de talán az nem is olyan súlyos, inkább csak botlás, az ilyen dolog nem jellemző az illetőre (vö. Csak az nem követ el hibáit, aki nem dolgozik; A négylábú állat is megbotlik; Tévedni emberi dolog; Senki sincs vétek nélkül). Azt a lovat ütik, amelyik jobban húz Arra az emberre többet bíznak, aki rendesen, lelkiismeretesen elvégzi a munkáját. Ha ló nincs, a szamár is jó Többnyire tréfásan mondjuk olyan esetekben, amikor a rosszabb dologgal is meg kell elégednünk. Közös lónak túros a háta A közös lóval nem törődnek úgy az emberek, mint a sajátjukkal és a hám könnyebben feltöri, feltúrja a hátát. így a közösen használt eszköz, ami kézről kézre kerül, nem olyan gondozott, sokkal hamarabb tönkremegy, elhasználódik, mint a saját eszköz vagy szerszám. Ló elli a csikót, de zab az anyja A csikó a zabtól élénk, fürge, ügyes, játékos, fényes szőrű. Az állatot - a gyermekhez hasonlóan nem elég világra hozni, hanem táplálni, szeretni, tanítani kell, fejlődést csak így lehet elérni. Minden ember (cigány) a maga lovát dicséri Az emberi természet olyan, hogy amit mi csinálunk, amit mi végzünk, amit mi elérünk, azt dicsérjük, hangsúlyozzuk a jelentőségét, fontosságát, olykor másokkal szembeni elsőbbségét. Különösen gyakran hangzik ez el termékkel, áraikkal kapcsolatban. Az „ellenfél", a „másik fél" állításunk kisebbítésére válaszol ezzel a mondással.