Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

Mérges, mint a kígyó A könnyen dühbe jövő, méregbe guruló emberről mondják. Gyakran figyelmeztetőleg hangzik el. Pl. az anya mondja a fiának: Jobb, ha most nem szólsz, apádhoz, olyan mérges, mint a kígyó. Okos, mint a kígyó A kígyót a falusi emberek okos állatnak tartják, de kiszámíthatatlannak is. Olyan okos legyen tehát az ember, hogy boldogulni tudjon azokban a helyzetek­ben is, amikor a másikkal szemben ravaszságra is szükség van. Egymásnak adják a kilincset Ha sok látogató, vendég érkezik hozzánk, erről az eseményről beszélve így mondjuk, pl.: Vasárnap olyan sok látogatóm volt, hogy egymásnak adtaik a kilincset. Állandóan jöttek és mentek. Ahol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek Bibliai eredetű mondás. A legnagyobb erény a jó­ság, a békesség, a szeretet. Mindezek a jó ember szívében rejlenek. Hová mit sem tettél, ott kincset ne keress! Ne reménykedjen az ember anyagi javakban, ha nem dolgozott meg érte, ne várjon attól segítséget, akinek ő sem nyújtott. Nem adnám semmi kincsért! így kiáltunk fel, ha valaminek nagyon örülünk és amihez különösképpen ragaszkodunk. Mondhatjuk az értékesebb és jelentéktelenebb dologgal kapcsolatban egyaránt. Személyre éppen úgy vonatkoztatható. Gyerekkel kapcsolatban áradozóan szokott elhangza­ni, pl.: Nem adnám ezt a kis lurkót a világ semmi kincséért sem! (vö. Nem adnám száz forintért!; Nem adnám az egész határért!; Nem adnám a fél vilóigért!). Annyit nevet, hogy majd kipukkad Szokatlanul hangosan, hahotázva nevet az illető. Az ilyen ember szinte folyamatosan nevet, fogja a hasát, könnyezik a szeme. Ilyen eset elbeszélése kap­csán magunk mondjuk, pl.: A farsangi felvonuláson Varga Feri annyit bohóckodott, hogy a nevetéstől majd kipukkadtam. Úgy jóllakott, hogy majd kipukkadt Egy kiadós étkezés, lakoma után mondják az olyan emberről, aki túlságosan sokat evett. De mond­hatjuk ezt magunk is többnyire akkor, ha a vendég­látók kínálnak, pl.: Köszönöm, nem kérek már többet, úgy jóllaktam, hogy majd kipukkadok. király is gyalog jár - azaz az illemhelyre, a WC-re. Ilyet még a király se ett (evett) Akkor mondják, ha különlegesen finom, jól, ízle­tesen elkészített ételt kínálnak. Az étkezést követően mi is mondhatjuk. Ezzel a mondással a szakácsot, a háziasszonyt dicsérjük. Ajánlásként, kiszólásként is elhangozhat. Az ételtől ódzkodó, étvágytalan gyere­ket gyakran biztatja, unszolja így evésre az anya.

Next

/
Thumbnails
Contents