Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)
SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK
Minden kezdet nehéz Ezzel a mondással azt az embert biztatják, aki egy feladat végzésétől, hozzákezdésétől tartózkodik, vagy ha már benne van, de aggódik a kimenetele, az eredményessége miatt, gondjai, nehézségei támadnak, s már-már feladja az ügyet, le akar mondani a dologról. De magunk is így sóhajtunk fel hasonló esetben, bizakodóan, hogy később jobban alakul a helyzet. Kezes fizess! Előfordul, hogy anyagi ügyben kezességet, jótállást vállalunk barátunknak, ismerősünknek és ha az időben nem rendezi a dolgot, esetleg nem is akarja vagy olyan helyzetbe került, hogy más nem tudja kiegyenlíteni a tartozását, akkor a kárvallott hozzánk fordul, mint jótállóhoz, s ezzel a mondással a fizetésre szólít fel. A kicsi bántja a nagyot Az asszonyok mondják egymás közt, ha meglátnak egy terhes nőt, vagy ha beszélgetés közben gyereket váró nőről esik szó. Rosszindulatú pletykálkodásban is elhangzó mondás. Ezzel leányt hoznak hírbe. Nem mondják határozottan, hogy gyereke lesz, csak sejtetik, hogy megtörtént a baj. Kicsire nem nézünk Nagyvonalú kijelentés. Az egyén valamiben hátrányba kerül, bosszúságát így akarja leplezni, úgy tesz, mintha nem lenne fontos az eset, miközben valójában bosszankodik. Ki a kicsit nem becsüli, az a sokat nem érdemli Többnyire a szülők mondják a gyermeknek, ha az elégedetlen azzal, amit kap. Értelme szerint szerénynek kell lenni, a telhetetlenség nem jó tulajdonság. Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy minden kívánságunk teljesüljön. Azt a keveset is meg kell becsülni, ami van. Se kicsi, se nagy, még a hasa se nagy Tréfásan hangzik el arról az ifjú menyecskéről, aki még nem szült gyermeket, de már itt volna az ideje és még csak nem is várandós. Sok kicsi sokra megy, porszemből lesz a hegy Gyakran elhangzó mondás. Az idősek szokták a fiataloknak mondani. Ezzel a takarékosságra, a szorgalomra hívják fel a figyelmet. Ha kevéssel is, de állandóan, folyamatosan gyarapítjuk anyagi dolgainkat, előbb-utóbb jelentős lesz az eredménye (vö. Kevésből lesz a sok; Krajcárból lesz a forint). Akit a kígyó megmar, az még a gyíktól is fél Ha valamilyen dologgal kapcsolatban rossz tapasztalataink vannak,, korábban valamilyen ügy miatt kellemetlenségünk támadt, erkölcsi vagy anyagi kár ért mások hibája, vétke miatt, egy újabb eset kapcsán már óvatosak vagyunk, még akkor is, ha egyébként nem lenne rá ok. Felszisszen, mintha a kígyó csípte volna meg Az olyan ember, akit váratlanul ér egy nem kedvező mondás, kritika, különösképpen akkor, ha az sérti az önérzetét - a dolog lehet igaz is, valótlan is hirtelen dühbe gurul, „felszisszen" és éles nyelvvel vágja vissza a támadást. Kígyót, békát rákiabál A civakodó, veszekedő emberek - elsősorban aszszonyok - olyan dolgokat mondanak egymásnak és egymásról, aminek rendszerint a fele sem igaz (vö. O. Nagy: 282.). Kígyót melenget a keblén Arról mondjuk, akiben feltétlenül megbízunk, őszinték vagyunk hozzá, segítjük, támogatjuk, mindenben a kedvére vagyunk, de azután ellenünk fordul, becsap, megcsal, s ekkor csalódottan panaszkodunk: Nem tudtam, hogy kígyót melengettem a keblemen (vö. O. Nagy: 284.). Légy okos, mint a kígyó, szelíd, mint a galamb A régi öregektől hallottuk. Akkor mondták beszélgetés közben, ha az élet dolgairól beszélgettek és ha a jelenlévők között fiatalok voltak. Az okosság és a szelídség két jó tulajdonság, ha az ember mindkettővel rendelkezik, jól fog boldogulni az életpályáján.
