Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

Minden kezdet nehéz Ezzel a mondással azt az embert biztatják, aki egy feladat végzésétől, hozzákezdésétől tartózkodik, vagy ha már benne van, de aggódik a kimenetele, az ered­ményessége miatt, gondjai, nehézségei támadnak, s már-már feladja az ügyet, le akar mondani a dologról. De magunk is így sóhajtunk fel hasonló esetben, bizakodóan, hogy később jobban alakul a helyzet. Kezes fizess! Előfordul, hogy anyagi ügyben kezességet, jótál­lást vállalunk barátunknak, ismerősünknek és ha az időben nem rendezi a dolgot, esetleg nem is akarja vagy olyan helyzetbe került, hogy más nem tudja kiegyenlíteni a tartozását, akkor a kárvallott hozzánk fordul, mint jótállóhoz, s ezzel a mondással a fizetés­re szólít fel. A kicsi bántja a nagyot Az asszonyok mondják egymás közt, ha meglát­nak egy terhes nőt, vagy ha beszélgetés közben gye­reket váró nőről esik szó. Rosszindulatú pletykálko­dásban is elhangzó mondás. Ezzel leányt hoznak hírbe. Nem mondják határozottan, hogy gyereke lesz, csak sejtetik, hogy megtörtént a baj. Kicsire nem nézünk Nagyvonalú kijelentés. Az egyén valamiben hát­rányba kerül, bosszúságát így akarja leplezni, úgy tesz, mintha nem lenne fontos az eset, miközben valójában bosszankodik. Ki a kicsit nem becsüli, az a sokat nem érdemli Többnyire a szülők mondják a gyermeknek, ha az elégedetlen azzal, amit kap. Értelme szerint szerény­nek kell lenni, a telhetetlenség nem jó tulajdonság. Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy minden kí­vánságunk teljesüljön. Azt a keveset is meg kell be­csülni, ami van. Se kicsi, se nagy, még a hasa se nagy Tréfásan hangzik el arról az ifjú menyecskéről, aki még nem szült gyermeket, de már itt volna az ideje és még csak nem is várandós. Sok kicsi sokra megy, porszemből lesz a hegy Gyakran elhangzó mondás. Az idősek szokták a fiataloknak mondani. Ezzel a takarékosságra, a szor­galomra hívják fel a figyelmet. Ha kevéssel is, de állandóan, folyamatosan gyarapítjuk anyagi dolgain­kat, előbb-utóbb jelentős lesz az eredménye (vö. Kevésből lesz a sok; Krajcárból lesz a forint). Akit a kígyó megmar, az még a gyíktól is fél Ha valamilyen dologgal kapcsolatban rossz ta­pasztalataink vannak,, korábban valamilyen ügy miatt kellemetlenségünk támadt, erkölcsi vagy anyagi kár ért mások hibája, vétke miatt, egy újabb eset kapcsán már óvatosak vagyunk, még akkor is, ha egyébként nem lenne rá ok. Felszisszen, mintha a kígyó csípte volna meg Az olyan ember, akit váratlanul ér egy nem ked­vező mondás, kritika, különösképpen akkor, ha az sérti az önérzetét - a dolog lehet igaz is, valótlan is ­hirtelen dühbe gurul, „felszisszen" és éles nyelvvel vágja vissza a támadást. Kígyót, békát rákiabál A civakodó, veszekedő emberek - elsősorban asz­szonyok - olyan dolgokat mondanak egymásnak és egymásról, aminek rendszerint a fele sem igaz (vö. O. Nagy: 282.). Kígyót melenget a keblén Arról mondjuk, akiben feltétlenül megbízunk, őszinték vagyunk hozzá, segítjük, támogatjuk, min­denben a kedvére vagyunk, de azután ellenünk for­dul, becsap, megcsal, s ekkor csalódottan panaszko­dunk: Nem tudtam, hogy kígyót melengettem a keb­lemen (vö. O. Nagy: 284.). Légy okos, mint a kígyó, szelíd, mint a galamb A régi öregektől hallottuk. Akkor mondták be­szélgetés közben, ha az élet dolgairól beszélgettek és ha a jelenlévők között fiatalok voltak. Az okosság és a szelídség két jó tulajdonság, ha az ember mindket­tővel rendelkezik, jól fog boldogulni az életpályáján.

Next

/
Thumbnails
Contents