Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

hanem kérdezze meg újra és újra, az nem szégyen, de ha rosszul végzi a dolgát, ha hibázik, az bizony szégyen. Annyit fel a kerék, amennyit le Hol le a kerék, hol fel a kerék Le a kerék, fel a kerék - Hol fel, hol le Egyszer fel, másszor le - Hol kerék, hol talp Az embert élete folyamán különböző események érik. Az egészsége és az anyagi helyzete változó. Különösen a parasztember van kitéve a váratlan ese­ményeknek. Olykor nagyon jó a termés, máskor aszály, jégeső miatt minden kárba vész. Egyszer jó, máskor rossz: hol fent, hol lent van ilyenkor a gazda és a családja. Minden olyan esetben, amikor végletes a változás, különösképpen, amikor rossz irányba hat, akkor hangzanak el a fenti szólások, amelyekkel voltaképpen önmagunkat biztatjuk, lesz még jobb a helyzetünk, hiszen a sors forgandó, mint a kerék, egyszer fent, egyszer lent. Hiányzik egy kereke Személlyel kapcsolatban hangzik el. Többnyire ar­ról, aki értelmi fogyatékos. Nem azt mondják róla, hogy buta, ostoba, bolond, hanem inkább sajnálkozva: Szegény Jancsinak hiányzik egy kereke. Más összefüg­gésben azonban szólhat ez elmarasztalólag értelmes ­egyébként komoly - emberrel kapcsolatban is. Az ilyen személy társaságban, vendégségben tréfálkozik, bolondozik, szokatlan dolgot csinál pusztán csak azért, hogy szórakoztassa a jelenlévőket. Ilyenkor mondják, inkább tréfásan, mint elmarasztalólag: No, nézd már, mit csinál ez a Jani, tisztáira hiányzik egy kereke (vö. O. Nagy: 268.). Kereket old AITÓI mondjuk, aki társaságból, munkából, vala­milyen esemény színhelyéről váratlanul eltávozik anélkül, hogy valakinek szólna, egyszerűen csak meglép, lelép, otthagy csapot-papot, többnyire kelle­metlen helyzetet teremtve azoknak, akik a munkában, az eseményben részt vesznek (vö. Eltűnt, mint Petőfi a ködben; Eltűnt, mint a szürke szamár a ködben. ­O. Nagy: 269.). Ötödik kerék Ha egy személy nem kívánatos egy társaságban, baráti körben, vendégségben, arra mondják, hogy olyan közöttük, mint a szekérben az ötödik kerék, azaz, fölösleges, nincs rá szükség, jobb lenne, ha eltávozna (vö. O. Nagy: 267.). Keni a kereket A kerék is jobban forog, ha kenik Úgy forog a kerék, ahogy kenik Hivatalos ügyek intézése kapcsán gyakran el­hangzik. Az emberek körében általános az a véle­mény, hogy ha a hatóságnál fontos dolgot kell elin­tézni, akkor föltétlenül pénzzel, ajándékkal vagy egyéb szolgálattal elő kell segíteni a gyors és a ma­gunk javára szolgáló eredményt. A kerék se forog jól a tengelyen, ha nincs megkenve, csak nyikorog, az ügyintézés is lassú, ha sajnáljuk a „rávalót", a „meg­kenést" (vö. Az ajándék a kőfalon is áthág; A szeke­ret kenni kell). Úgy jár a szája, mint a kereplő A társaságban folyton beszélőre - többnyire nő­re - szokták mondani. Az ilyen személyt nem nagyon kedvelik, mert állandóan karattyol, mások nem jutnak tőle szóhoz, ráadásul a hangja se kellemes, olyan mint a kereplőé (vö. Be nem áll a szája; Jcir a szája, mint az üres malom). Addig keresd, míg itt vagyok Ha más házánál, idegen helyen vagyunk, s a gaz­da - barátunk, ismerősünk - mutatni akar valamit, de nem találja, tréfásan mondjuk ezt neki, nehogy azután azt mondja, hogy mi „emeltük el". Aki keres, az talál Párkereséssel kapcsolatban hangzott el régebben. Az olyan legénynek mondták, aki hasztalan próbál­kozott az udvarlással, egyik sem felelt meg számára, ilyenkor biztatták, ne adja fel a reményt, menjen más faluba, nézzen körül, előbb-utóbb meglesz az ered­mény, mert: Aki keres, az talál. Amit keresett magának, azt megtalálta Arról mondják, aki meggondolatlanul cselekedett és annak következményeként kellemetlen helyzetbe került. Gyakran a megesett lánnyal kapcsolatban hangzott el. A mondásból kiérződik, hogy a beszélő nem sajnálkozik az illetőn, aki magának csinálta a bajt, feleljen érte, viselje a következményeit.

Next

/
Thumbnails
Contents