Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)
SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK
Megitta a kenőcs árát Ha nyikorgó, csikorgó tengelyű szekér haladt-el a ház előtt, akkor arra azt mondtuk, hogy a gazda ahelyett, hogy tengelyre való kenőcsöt vett volna, italt vásárolt és megitta. Akkor jó a kenyér, ha csepeg az eresz A kenyérsütés fontos előmüvelete a dagasztás. Ez volt az egyik legnehezebb női munka. A gazdaaszszony a megfelelően előkészített tésztát a két kezét ökölbe szorítva gyúrta, gyömöszölte a tekenö egyik sarkától a másikig, amíg a tészta állaga a sütésre megfelelt. A nehéz munkában az asszony többnyire elfáradt, a homlokán megjelentek a verejtékcseppek. Ez utóbbi már azt jelentette, megcseppent az eresz, azaz a homlok, elég a dagasztás, jó lesz a kenyér. A kenyér jó útitárs A szülőktől gyakran hallottuk, ha útra indultak, mindig tettek a tarisznyába kenyeret, még akkor is, ha rövidebb ideig voltak távol az otthontól. Amíg kenyér van, addig nem éhezünk - mondogatták. Egy kenyéren van Akkor szoktuk mondani, ha a szülők és a házas gyermekek közös háztartást vezetnek, egy konyhán vannak. Ilyen esetekben mindent közösen végeznek, a mezőgazdasági és a ház körüli munkát egyaránt, általában az apa, a családfő irányításával. Ha ismerősökkel találkozunk a vásárban és érdeklődnek felölünk, akkor mondjuk: Egy kenyéren vagyunk a gyerekekkel. Ez vonatkozhat más személlyel - testvér, rokon, élettárs - való közös háztartásra is (vö. O. Nagy: 266.). Kenyér meg a haja Ha a gyermek azt kérdezte: Édesanyám, mi lesz ebédre? Az édesanya tréfásan azt válaszolta: Kenyér meg a haja. Kenyérre lehet kenni Az olyan emberről mondják, aki mindenkihez kedves, jóságos, segítőkész, barátságos, szeretetreméltó. Ha ilyen személyről valaki kedvezőtlent mond, akkor hangzik el: Szinte hihetetlen, amit Pali bácsiról mondasz, az olyan jó ember, hogy kenyérre lehet kenni. Kenyértörésre került a sor Többnyire örökösödési ügy kapcsán hangzik el. Ha családon belül nem tudnak egyezségre jutni, kenyértörésre, azaz perre kerül a dolog. Mondhatják a veszekedő, cirkuszoló házaspárról is, ha úgy vélik, hogy elválnak. Hasonlóan ezzel fejezik ki az eseményt akkor is, ha közös háztartásban élők - szülők és házas gyermekeik - nem tudnak egymással kijönni, a dolog vége rendszerint kenyértörés, azaz szétköltözés (vö.: O. Nagy: 264.). Keserű az árva kenyere Keserű a más kenyere Rossz, keserű annak az élete, aki árván marad, aki elkerül a családjától és idegen helyen, másoknak kiszolgáltatva él. Mindig érzi a hátrányos - gyakran szolgai - helyzetét, ami szomorúsággal, bánattal, keserűséggel jár.
