Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)
SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK
A kancsó fenekére nézett Ha dülöngélő, erősen ittas ember botorkál az úton, akkor mondják pl.: Szekeres Károly bácsi is jól a kancsó fenekére nézett -, azaz addig ivott, amíg volt mit és amíg be nem rúgott. Egye meg (vigye el) a kánya! Bosszúsan kiáltunk fel így, ha valamilyen kedvünk ellen való dologba belenyugszunk; nem akarjuk, hogy úgy legyen, de hát másképpen nem lehet, akkor nincs mit tenni. Előfordul, hogy a vita hevében a másiknak dühösen mondjuk: Vigyen el a kánya! azaz nem érdekel tovább, hogy mit mondasz, rád hagyom, tűnj el. Büdös neki a kapanyél Elmarasztalólag hangzik el arról a személyről, aki nem szeret dolgozni, ha csak teheti elkerüli a munkát. Serdülő fiúval kapcsolatban gyakran mondták. A gyermekek szívesebben játszottak, futballoztak. Az apa kérdezi a feleségétől, hogy hol van a fia, miért nem ment a mezőre dolgozni, az asszony így válaszol: Futballozik a legelőn, büdös neki a kapanyél. A kapanyél is elsülhet A mondás többnyire így folytatódik, de így is kezdődhet: ha az Isten is úgy akarja. Akkor mondjuk, ha olyan dolog is megtörténhet, ami ugyan szokatlan, lehetetlennek tűnik, de azért elképzelhető. Egy adoma is van erről, lásd: Ha az Isten akarja, a kapanyél is elsül. Úgy eszik, mint egy kapás A feltűnően sokat evő emberről mondják. A serdülő fiúkkal kapcsolatban is gyakran elhangzik beszélgetés közben: Az én fiamnak nagyon jó az étvágya, annyit eszik, mint egy kapás. Szorít a kapca Ha az ügy kapcsán az ember kellemetlen helyzetbe kerül, ha már látszik, hogy kitudódik a dolog, ha már elkerülhetetlen a baj, akkor az illetőről mondják: Szorít a kapcája. De önmagunkkal kapcsolatban is mondhatjuk, ha úgy érezzük, hogy nem térhetünk ki valamilyen kellemetlen dolog elől, sőt valamilyen formában mi is részese vagyunk. Főzik a kapcáját Többnyire arra az emberre mondják, aki társaságban izgatott, nyugtalan, föl-föl áll, hogy már megy, és ha hirtelen eltávozik, a jelenlévők ezt mondják: No, Ferinek főzik valahol a kapcáját. A hiedelem szerint, ha egy lány szeretne egy legényt megszerezni magának, ellopja a kapcáját és addig főzi, amíg a legény megjelenik (vö. O. Nagy: 252.). Kapóra jön Akkor mondjuk, ha valamilyen munka közben nem várt akadályba, nehézségbe ütköztünk, kellene egy segítség, s az illető éppen akkor érkezik, felkiáltunk: Isten hozta János bácsi, éppen kapóra jött, segítsen ezt a szekeret megtolni. Más összefüggésben is elhangozhat. Ha olyan dologról beszélgetünk, amiben a másik kételkedik, s az a személy jelenik meg, akivel igazolni tudjuk az állításunkat, akkor mondjuk: Kapóra jött János báicsi, ugye maga is emlékszik arra az esetre... (vö. O. Nagy: 253.). Más káposzta Vitatkozó körben ezzel figyelmeztetjük a másikat, ha az olyan dologról kezd beszélni, ami nem tartozik a tárgyhoz, ha az egészen más ügyhöz, eseményhez kapcsolódik. Nem káposzta, hogy föl lehessen melegíteni Sem a barátságot, sem a szerelmet nem lehet újra kezdeni, ha az már megromlott, kihűlt. A töltött káposzta meg éppen ellenkezőleg, minél többször melegítjük, annál ízletesebb. Úgy kellett, káposztába hús kellett! A kárörvendés tréfás megnyilvánulása. Többnyire játék közben hangzik el. Ha egy gyermek a többiek ellenére tesz valamit és pórul jár, akkor kiabálják folyamatosan, hogy felbosszantsák a társukat. Fölmelegítve csak a töltött káposzta jó Lásd: Nem káposzta, hogy föl lehessen melegíteni.
