Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

mondja: Elmehetsz fiam, a bálba, ha apád morgoló­dik, majd tartom érted a hátam. Nem adnám az egész határért Az érték kifejezésére mondják. A beszélőnek egy tárgy, eszköz vagy egyéb tulajdon olyan becses, hogy semmiképpen nem válna meg tőle. Az illető számára való fontosságát, szükségességét ezzel a mondással fokozottan kiemeli. Pl. Pejkó lovamat nem adnám oda az egész határért. Hasonló értelemben hangzik el a faluval összefüggésben a szeretet, a felértékelés kifejezésére: Ezt a gyermeket nem adnám az egész faluért (vö. Nem adnám semmi kincsért; Nem adnám egy vak lóért). Mindennek van határa Gyakran és számos összefüggésben hallható. Többnyire hosszasan méltatlankodva hangzik el. A személy olyan eseményről, cselekvésről beszél, ami őt felháborította, amit túlzásnak, sértőnek tart mind magát, mind a közösséget illetően. Pl. János folyton szidja az anyósát. Abbahagyhatná már. Mindennek van határa; Varga Feri megint botráinyt csinált a bálban. Szólni kellene neki, hagyja abba, mindennek van határa; Ne igyál már annyit, Feri, mindennek van határa. Hatvan felé, hazafelé Az idősödő emberek mondják többnyire lemon­dóan, ha fáradtságról, betegségről panaszkodnak. A mondás mögött az áll, hogy eljárt az idő felettünk, minden baj elér, nincs már elég erőnk a munkához, hamar fáradunk, könnyen megbetegszünk, közeleg az élet vége. Hazafelé = a sír felé. Ahány ház, annyi szokás Gyakori mondás. A megszokottól, az általánostól, a beszélők hagyományától, gyakorlatától eltérő jelen­ségekre, cselekvésekre, magatartásformákra, a külön­bözőségek, a másság kifejezésére mondják. Az beszél, akinek a háza ég Többnyire perpatvar, civódás, veszekedés közben hangzik el. Annak mondják, aki vádolja, szapulja a másikat, hogy magáról elterelje a gyanút, kisebbítse a saját felelősségét. A mondással kifejezésre juttatják az illető vétkességét, az eseményben, tettben, pletykában stb. való szerepét. A mondás elhangozhat a gyanúba került személy jelenléte nélkül is, a róla, az esetről való beszélgetés közben is. Mindenki a maga háza előtt seperjen Ezzel megszólják azt, aki másokat becsmérel, le­szól, méltatlan dolgokat mond, pletykál, gyanúba kever. Gyakran a sértett mondja, ha ez a tudomására jut: Julis, seperj a magad háza előtt, hagyj engem bé­kében. Mondhatják mások is az ilyen személyről, akinek olykor még több a hibája: Jobban tenné Juli, ha a maga háza előtt seperne. Nő a ház eleje Amikor láthatóvá válik az asszonyon, hogy gyer­meke lesz; gömbölyödik a hasa, akkor mondják: Tegnap láttam Mariskát, nő a ház eleje. Ismerem a házszámot! Felkiáltásszerüen hangzik el akkor, ha valakiről feltételezhető, vagy bizonyosra vehető, hogy a szó­ban forgó dologban méltatlan szerepe van, vagy ép­penséggel ö követett el valamilyen vétket. A mondás hátterében az rejlik, hogy aki mondja, ismeri az illető személyt, akiről nem kedvező a véleménye. Úgy hazudik, mintha olvasná Annak, akiről feltételezik, vagy bizonyosan állít­ják, hogy valótlanságokat mond és azokat folyéko­nyan sorolja, a szemébe mondják: Úgy hazudsz, mintha olvasnád. Vagy ha nincs jelen: Ugyan, csak nem hiszel Polyák Ferinek, az mindig úgy hazudik, mintha könyvből olvasná. A hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát Könnyebb a hazug embert megfogni, mint a sánta kutyát Ha valakit hazugságon kapnak, ha bebizonyoso­dott, hogy hazudott, pirongatva, elítélően, megszé­gyenítően mondják róla vagy neki: Miért nem mond­tál igazat Feri, tudhatnád, könnyebb a hazug embert utolérni, mint egy sánta kutyát.

Next

/
Thumbnails
Contents