Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

ban, semmi hasznát nem veszi, nap mint nap csak játszik, csavarog. Olyan, mint egy gebe A nagyon sovány emberre, a feltűnően vézna gyermekre mondják. Gyakran az anya így panaszkodik, olykor az orvosnak is, valamilyen betegségnek tulajdonítva a soványságot: Nem tudom mi baja lehet ennek a gyereknek; mindent megeszik, mégis olyan gebe (vö. Olyan, mint a gereblye; Olyan, mint a giliszta; Olyan, mint a kóró; Olyan, mint a piszkafa; Vékony, mint a cérnaszál; Olyan, mint a seprűnyél; Sovány, mint a böjti szél; Olyan, mint az ujja). Vén gebe Csúfondárosan, tréfásan mondják olykor-olykor az olyan idősebb emberekre, aki fiatalabbnak akar látszani a koránál, olyasmit tesz, csinál - menyecskének udvarol, táncol, bolondozik -, ami már nem illik a korához. így szólnak rá: Ugyan Pista bácsi, mit nem csinál, hiszen vén gebe már. Olyan, mint a gereblye A feltűnően sovány nőre - többnyire leányra mondják, akinek se melle, se hasa, egyszál bélü, akár egy giliszta. Ebben az is benne van, hogy nemcsak olyan vékony, mint egy gereblyenyél, hanem olyan „száraz", nem sokat érő, jelentéktelen is (vö. Olyan, mint egy gebe; Olyan, mint a giliszta; Olyan, mint a kóró; Olyan, mint a piszkafa; Vékony, mint a cérnaszál; Olyan, mint a seprűnyél; Sovány, mint a böjti szél; Olyan, mint a böjti szél). Olyan, mint a giliszta A sovány leánygyermekről mondják. Rendszerint tanácskérésben hangzik el, ha a gyermek anyja panaszolja ismerősnek, rokonnak, hogy nem tudja miért olyan vékony, mint egy giliszta; adjanak tanácsot, mit kellene vele tenni, hogy meghízzon (vö. Olyan, mint egy gebe; Olyan, mint a gereblye; Vékony, mint a cérnaszád; Sovány, mint a böjti szél; Olyan, mint az ujja). Árva, mint a gólya Szánakozóan mondják az egyedül, elhagyatottan élő idős emberről, asszonyról, akinek nincs senkije, olykor hónapszámra nem nyitja rá az ajtót senki. Az ilyen emberről való beszélgetés közben együttérzően a rokonszenv, a segíteni akarás kifejezésével hangzik el. Engem sem a gólya költött Vita, szóváltás hevében hangzik el. A dicsekvő, kérkedő, hivalkodó ember szemébe vágja az „ellenfél", hogy ő sem alábbvaló nála, neki is megvan a rangja, tekintélye, az ősei nemesek, jómódúak voltak, négyökrös szekéren jártak, szóval, nem akármilyen családban született; méltó marad őseihez, nem ijed meg akárkitől, vegye ezt az illető is tudomásul. Kóvályog, mint gólyafos a levegőben Tréfásan mondják a lábatlankodó gyereknek, aki zavarja a felnőttek munkáját, csak jön-megy, téblábol, s ezzel szólnak rá: Mit kóvályogsz itt, mint gólyafos a levegőben? Ebben az is benne rejlik, hogy menjen onnan, nincs ott semmi keresnivalója (vö. Toporog, mint a tojó galamb). Megnyomja a gombot Arra az emberre mondják, aki valamilyen dolgát gyorsan el akarja végezni. Gyakran erején felül, nagy lelkesedéssel végzi a munkát, hogy időre befejezze.