Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

Ember tervez, Isten végez A régi öregek mondogatták, de még napjainkban is gyakran elhangzik olyan esetekben, amikor valami­lyen terv, elképzelés, munka nem sikerül, nem válik valóra. Elsősorban a súlyosabb, kárral, bajjal járó esetekben fordul elő, amikor az emberek önmagukat és másokat akarják megnyugtatni. Pl. a jég elverte a termést, elpusztult az állat, aminek a jövedelmére a család előre tervezett az meghiúsult. Emberére akadt Gyakran van olyan ember, aki nagyhangú, hőbör­gő, társaságban, mulatságban, vendégségben köteke­dik, úgy tesz, mint aki senkitől sem fél, olykor vere­kedést kezdeményez stb. Ha egy ilyen személlyel valaki szembeszáll, s győztesen kerül ki akár a vitá­ból, akár a verekedésből, az esetet így értékelik: No, Farkas János most emberére akadt. Emberen esik! Emberen szokott megtörténni Annak mondják megnyugtatásul, aki kellemetle­nül érzi magát, mert olyasmi történt vele, ami reá nem jellemző, de ami miatt kissé szégyelli magát. Pl. vendégségben sokat evett-ivott, s emiatt rosszul lett és hányt; vagy olyan jókedve támadt, hogy még az asztalon is táncolt stb. Az elnézés, a bocsánat kérésé­re szokás ezt válaszul mondani, amivel azt fejezik ki, hogy nincs semmi baj, nem történt semmi olyan, amiért neheztelnének az illetőre. Ember vagy, öcsém! Ember vagy, pajtás (cimbora)! A fiatalabbnak mondják, ha az cselekedetével, bátor magatartásával felhívta magára a figyelmet, tőle még nem várt munkát végzett; vagy a múlatásban a felnőttekkel állta a versenyt; magánál erősebbel meg­birkózott stb. Gyakran a legyőzött kezét nyújtva elismerőleg mondja ezt. Egyik ember olyan, mint a másik A régebbi időkben gyakorta előfordult, hogy az elöljáróság nem egyformán intézte a szegények és a jómódúak ügyeit. Ez utóbbiak számára számos eset­ben előnyösebb elbírálás jutott. De nemcsak társa­dalmi, vagyoni különbségekből voltak kivételezések, hanem az azonos rangúak körében is előfordult, hogy bizonyos személyek a többiekkel szemben előnyben részesültek. A különbségtétel elleni szerény tiltako­zás volt ez a mondás. Egyszer él az ember! A mulatástól húzódozó embernek mondják a tár­sai, menjen velük, ne törődjön semmivel, úgyis csak egyszer él az ember, ki kell használni minden alkal­mat a szórakozásra. A nagyobb kiadással járó vásár­lás, utazás stb. tervezésével kapcsolatban is elhang­zik. Önmagát és környezetét ezzel nyugtatja az az ember, aki anyagi erejét is meghaladóan különleges­ségnek tekinthető ételféleségeket (pl. kaviár) vagy italokat (külföldi konyak, pezsgő) stb. vásárol. Én is csak ember vagyok Mindnyájan emberek vagyunk Mentegetőző mondás olyan esetekben, amikor ki­sebb hiba, baj származik valamilyen cselekedet nyo­mán. Nem lehet tökéletes az ember, ezért elnézőnek kell lenni egymás iránt; az ember az embert meg kell hogy értse, hiszen mindnyájan emberek vagyunk, egyformán követhetünk el tévedést, hibát. Földi ember kevéssel beéri, vágyait ha kevesebbre méri Gyakran mondogatták az idősebbek tanításul a fi­ataloknak. Senki ne legyen nagyigényű, telhetetlen. Ne vágyakozzon elérhetetlenre, lehetetlenre. A lehe­tőségeihez, a körülményeihez képest tervezzen, an­nak megfelelően alakítsa az életét és akkor nem éri csalódás. Ha tudná az ember, hogy elesik, leülne Beszélgetés közben kerül szóba egy-egy kelle­metlenül végződött eset elmondása kapcsán. Előre nem lehet kiszámítani, hogy amit eltervez az ember, sikerül-e. A legtöbbször váratlanul jöhet olyan ese­mény, ami bajt, kárt eredményez, amire nem lehet előre felkészülni. Ha előre tudhatná az ember, hogy baj éri, igyekezne elkerülni, megelőzni. Magasról nagyobbat esik az ember Ne igyekezzen senki se érdemének, tehetségének nem megfelelő állásba, pozícióba jutni, mert minél magasabbra kerül, annál nagyobb lesz a csalódása, ha

Next

/
Thumbnails
Contents