Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)
SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK
Olyan, mint egy disznóól A rendetlen házról, lakásról szokták mondani. Vannak lusta, rendet nem tartó asszonyok, akik ritkán takarítanak, gyakran be sem ágyaznak, nem mosogatnak el, a tárgyak szanaszét vannak a szobában. Ezeknek a házát szólják meg ezzel a mondással. De elhangzik akkor is, ha a gyermekek rendetlenséget csinálnak, s az anya hazaérkezve így szól: Mit csináltatok ti itt, olyan a ház, mint a disznóól! Dobbal nem lehet verebet fogni Vannak olyan esetek, amikor a cél érdekében nem tanácsos a tervet, az elképzelést kifecsegni, elpletykálni. Ha valamiről nagy hírverést csinálnak, kevés az esély arra, hogy megvalósul. Amiről sokan tudnak, már nyílt titokká és gyakran hátrányossá válik. Ha pl. egy leánynak a szülők és a rokonság egy legényt kiszemelnek és arról ismerősökkel beszélnek, a hír elterjed, ha az érdekelt is megtudja, ellenérzést válthat ki benne, és kevés az esély arra, hogy az elképzelés megvalósuljon. Dobra ütik A régebbi időben az árverést mondták így. Elárverezték az adós ingóságát. Dobra ütötték. Jelenti azt is, hogy elhíresztelnek, elbeszélnek valamilyen titkot. A dolog nem szégyen Arra az esetre szokták mondani, amikor kényszerű okok miatt olyan személynek is - többnyire fizikai munkát kell vállalni, aki korábban hasonló munkát nem végzett, ahhoz nincs hozzászokva, vagy különösen régebben, ha egy jobb módú családból a gazdasági helyzet, s más egyéb okok miatt mesterembernél, iparban, gazdaságban stb. vállaltak munkát. Gyakrabban a lányok, asszonyok munkavállalásával kapcsolatban hangzott el. Ahol diák van, a nyári szünet kezdetekor így biztatják: Gyere fiam kaszálni, a dolog nem szégyen. Vagy: Menj a té esz.be kapálni, a dolog nem szégyen. (A dolog helyett változat: munka; vö.: A munka nem szégyen.) Akinek nincs dolga, bontsa el a házát Tréfásan szokás említeni. A régi ház elbontásakor, az ismerős, a barát, amikor elhalad a kapu előtt, ezzel szól oda a gazdának, aki rendszerint így válaszol: Háit bizony, most már van! Elverlek, mint a kétfenekű dobot A gyermek ijesztésére szolgál. A szülő - főleg az anya - akkor szokta mondani a gyermeknek, ha attól valamit félt, illetőleg valamiben való részvételét megtiltja. Pl. Ki ne menj a Sajóra, mert úgy elverlek, mint a kétfenekű dobot; ha hozzányúlsz a befőtthöz, úgy elverlek, mint a kétfenekű dobot. Elhangzik valamilyen megtörtént eset után is: Ha ez még egyszer előfordul, úgy elverlek, mint a kétfenekű dobot. Amíg jól van dolgod! A gyermekre, legényfiúra, leányra szól így a szülő, ha az valamilyen rábízott feladatot vonakodva akar elvégezni. Bizonyos mértékben fenyegetőleg hangzik, s arra célzás, hogy ha nem teszi a feladatát, akkor annak számára kellemetlen következményei lesznek: Csináld, fiam, míg jól van (vagy: megy) dolgod! Dologkerülő A lusta, a munkát nem szerető személyre mondják. Elsősorban azokkal kapcsolatban hangzik el, akik huzamosabb időn át nem vállalnak munkát, s többnyire a szülők, a rokonság nyakán élősködnek. Ezek általában italozók, részegeskedök (vö. Elmenne a dolog temetésére).
