Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

Dolgozzál és imádkozzál Régen az idősebbek mondogatták a fiataloknak, ha azok elégedetlenek voltak, s ha panaszkodtak egymásnak az emberek az anyagi gondok, a rossz termés stb. miatt. Ez biztatólag hangzott el, s arra vonatkozott, hogy dolgozzon az ember becsületesen és a nehézségekben az isten megsegíti. Elmenne a dolog temetésére Azok az emberek, asszonyok - gyakrabban legények, leányok -, akikre vonatkoztatják, nem minden esetben lusták és dologkerülők, inkább csak egy-egy esettel kapcsolatban hangzik el, ha az illető valamilyen dolgot ímmel-ámmal végez: No, hát te is elmennél a dolog temetésére (vö. Dologkerülő). Firtatja a dolgot Ha az ember elől a családtagok elhallgatnak valamit, vagy ha nem tudja, hogyan történt pontosan valamilyen esemény, akkor rendszerint rákérdez, faggatózik. Pl. a legényfiú verekedésbe keveredett, s arról különböző hírek keringenek a faluban: No, mondd csak el, fiam, hogy is történt. Ha a válasszal nincs megelégedve, és különböző, részleteket is érintő kérdéseket is feltesz, akkor: firtatja a dolgot -, azaz keresi az igazságot. Aki nem dolgozik, ne is egyék! Gyermeknek, ifjúnak mondogatták okulásul, tanításként; az olyan ember, aki nem akar dolgozni, nem érdemli meg az ételt-italt. Gyakran figyelmeztetőleg hangzott el a szülő szájából, ha a legényfiú, leány a reá bízott munkát nem akarta elvégezni. Most légy okos, Domokos! Valamilyen komplikáltabb munka végzésekor hangzik el, amikor az ember nem tudja, hogyan is kellene tovább csinálni, s töpreng, gondolkodik, s olykor önmagának vagy a jelenlévőknek mondja. Olyan esetekben is elhangzik, amikor az ember választás elé kerül, s ingadozik, nem tudja, hogy mit tegyen. Nem nagy ügyekről van szó, s bármilyen a döntés, az elhatározás, lényeges eltérés a két dolog között, illetőleg kár vagy nagyobb csalódás nincs (vö. O. Nagy: 112., 194., 280.). Vékonydongájú A sovány, csenevész gyermekről, emberről mondják, aki gyenge, gyakorta beteges, s a nehezebb munkákban nem lehet rá számítani. Dorottya szorítja, Julianna rottyantja Azt jelenti, hogy ha Dorottya-napján (február 6.) hideg van, fagy, akkor Julianna-napján (február 16.) az idő lágyabb lesz, a jég megreped, olvadni kezd. Úgy néz, mintha döfni akarna Úgy néz, mint aki döf A haragos, dühös ember úgy tekint a másikra, mintha át akarná szúrni, döfni. De vannak olyan egyének is, akiknek eredendően kemény, szúrós a tekintete, a nézése. Az ilyeneket nem engedik a kisgyermekhez, nehogy a szemükkel ártsanak neki. Ez már döfi! így szól az az ember, akinek valami elnyerte a tetszését, ha valaki ügyesen, frappánsan válaszol. De mondják játék közben a szerencsés fordulatra is, pl. ha a játékos a kártyában bankot nyer, a kuglival egyszerre minden bábut leüt stb. Ez elismerő felkiáltás minden olyan esetben, amikor nem várt esemény, fordulat következik be. Annyi, mint a dög Dögivei van Az el nem adott terménnyel, árucikkel (paradicsom, dinnye, tök stb.) a vásárról, piacról hazatérő ember mondja pl.: Dögivei volt a dinnye, nem kelt el. Más esetben is elhangzik, pl.: Nem tudok mit kezdeni a szilvával, annyi van, mint a dög. Annyi a burgonyabogár, mint a dög. Minden olyan esetre szól tehát, amikor valaminek a bőségét, nagy számát, sokaságát akarják kifejezni. Döglik egész nap Lusta, mint a dög A lusta emberre mondják. Vonatkozik egyedi, alkalmi esetre is, amikor valaki egyéb ok miatt (pl. leitta magát, vagy másnapos állapota miatt fekszik) nem dolgozik. Ilyenkor így szidja a feleség, szülő: Kelj már fel, adj enni a tehénnek, egész nap csak döglesz!