Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

Csehül állunk Ha akadozva, rosszul mennek dolgaink, nem jó kilátás van a termésre, a jövedelemre, betegek az állatok, szóval, ha baj van, de azért az még nem végzetes, csak sok a gond, a bosszúság rajtunk kívül álló okok miatt, akkor szoktuk mondani, rendszerint kérdésre válaszul. Gyakorta találkozásnál is elhangzik: Hogy vagy, Feri? Ha a kérdezettnek rosszul mennek az ügyei, vagy betegeskedik, gyengélkedik, a kérdésre a válasz ennyi: Csehül. A kérdező ebből tudja, hogy valami nincs rendjén, s ez elindítja az erre vonatkozó beszélgetést (vö. O. Nagy: 476.). A jó cseléd mindig talál dolgot Ezt érthetjük úgy is, ahogy van, de főleg akkor hangzik el, ha a család tagjai, különösen a fiatalok mindig foglalatoskodnak, találnak maguknak munkát anélkül, hogy noszogatni kellene. Ez dicséret a szorgoskodó emberre, de elhangozhat elmarasztalóan is, ha valakire rászólnak, mert tétlenkedik: Miért nem csinálsz, valamit, a jó cseléd mindig talál dolgot. Nagy kincs a jó cseléd A régi gazdák mondogatták, ha jó cselédjük volt, vagy így dicsérték a gazdának, milyen szerencse, hogy szorgalmas, rendes, becsületes, megbízható cselédje van, akire mindig lehet számítani, aki tudja a dolgát és úgy végez mindent, mintha saját magának tenné. Valóban kincset ért az ilyen ember. Úgy jár a keze, mint a cséphadaró A folyton mutogató, gesztikuláló emberre mondják. De előfordult, hogy a munkával kapcsolatban is elhangzott olyan gyors kezű emberre vonatkozóan, aki pl. nagy ügyességgel törte a kukoricát, szedte a termést stb. Mondták ezt még akkor is, ha valaki tömegverekedésben kitűnt: Úgy járt a keze, mint a cséphadarónak, aminek az lett az eredménye, hogy egykettőre rendet csinált. Cseppekből lesz a tenger Takarékoskodásra hívják így fel a figyelmet. Valóságos esetkor hangzik el elsősorban. Pl. ha elcsepegtetik az italt, a tejet, a bort, rászólnak, hogy minden cseppért kár, hiszen cseppekből lesz a tenger. Aki a kicsivel nem törődik, az nem gyarapodik. Ha nem csordul, cseppen Ha nem csurran, cseppen Anyagi dolgokkal van kapcsolatban. A szerény, kisebb összegű jövedelemre, bevételre vagy eredményre vonatkozik. Ha pl. megkérdeznek egy háztájiban tehenet tartó embert: Ugyan János bácsi, minek bajlódik a tehénnel? vagy: Érdemes-e disznót hizlalni? Erre a válasz rendszerint az: Bizony, van vele gond, de hát ha nem csordul, cseppen. Vagyis, ha nem is ad sok hasznot, de azért mégis megéri, mert valami kis jövedelmet biztosít (vö. O. Nagy: 109.). Olyan a haja, mint a csepű A szálkás, tüskés hajra mondják. Az ilyen hajat nem lehet rendesen fésülni, igazítani. A lányok különösen félnek az ilyen hajtól, mert nem tudják bodorítani, meg szépen alakítani. Szakad, mint a csepűmadzag A csepű vagy másképpen pozdorja a kendernek a töréskor kihulló része. Ha marad is benne valamennyi rost, elképzelhető, hogy milyen gyenge lenne az, ha madzagot tekernének belőle. Azért mondjuk ezt arra, ha valami könnyen szakad, szakadozik. Cserben hagyta - Cserben maradt A régi öregek a cserfa kérgéből áztatott folyadékot bőrkikészítésre használták. Ha a cserlében maradt valami, az tönkrement vagy kárba veszett. Aki a barátját, embertársát a bajban magára hagyja, arra szokás mondani, hogy cserben hagyta. A megesett lányokkal kapcsolatban úgy is mondták, hogy cserben maradt, ha a legény nem vállalta a gyermeket (vö. O. Nagy: 104., 479.). Csere-csurál A sokat beszélő, de semmi lényegeset nem mondó, lefetyelő emberrel, főleg asszonnyal kapcsolatban hangzik el: De sokat csere-csurál ez a Böske néni. Miből lesz a cserebogár! Ha a kislányból nagylány lesz, tréfásan így mondjuk, különösen ha már udvarlója van a lánynak, de még nincs itt az ideje. Inkább csodálkozás ez,