Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

Cinkét fogott az orra Megfázott, megvörösödött az orra. Főleg gyereknek mondtuk télen, ha az a hidegről bement a házba és az orra feltűnően piros lett: Cinkét fogott az orrod, Feri! Cipóra verem a szádat Veszekedéskor fenyegetésként hangzik el. De inkább csak fenyegetik egymást, mintsem valóban verekedésre kerülne a sor. Ilyen cipót még nem törtem Aki nehéz helyzeten esett át, otthon családi körben vagy baráti társaságban az eseményt követően nyomban vagy röviddel azután egy-két napon belül, amikor még a dolog hatása alatt van, a vele történtek súlyosságát, komolyságát ezzel hangsúlyozza. Szorít a cipő Kellemetlen a helyzet, valami baj van, pl. adósságunkat nem tudjuk kiegyenlíteni és ha úgy látjuk, egyelőre nem sok remény van arra, hogy a bajból kilábaljunk (vö. O. Nagy: 99.). Olyan, mint a kifacsart citrom A nyúzott emberre mondjuk, aki előző éjszaka mulatott, lumpolt és másnap fáradt, látszik a szemén, az arcán, hogy nem aludt. De mondja magáról is az olyan ember, aki sok és nehéz munka után nagyon fáradt és nincs kedve szinte még a beszélgetéshez sem: Olyan vagyok, mint a kifacsart citrom. Összecsuklott, mint a colstok A nagyzoló legény verekedési „hőstettének" az elbeszélésében mondja, pl.: Behúztam egyet Tóth Pestának, úgy összecsuklott, mint a colstok. Azt se mondta, nyekk. Áll, mint a cövek Ez azt jelenti, hogy jó keményen, egyenesen áll. De nem is lényeges, hogy egyenesen, hanem az a fontos, hogy szilárdan, szinte megmozdíthatatlanul álljon. Kapkodják, mint a cukrot Akkor mondjuk, amikor egy áruféleségnek nagy a kelendősége a boltban vagy a vásáron, mennek a népek, mindenki vásárolja, de az egyébként nem olyan lényeges árucikk, inkább csak valamiféle újdonság, pl. újfajta sütőpor, pudingpor, kályhaezüst, vagy pl. most legutóbb az illatos csillagszóró stb. Cy Ha csákány hullana is az égből Csákány nem hull az égből, ezt tudja mindenki. Éppen ezért akkor mondjuk, ha nagyon nyomatékosan akarjuk bizonyítani, hogy megteszünk valamit, nem ismerünk semmiféle akadályt, akármi történik, még ha csákány hull is az égből, akkor is véghezviszszük, amit elterveztünk. Csáki szalmája Ha valami gazdátlan marad, vagy nem törődik vele a tulajdonos, mondjuk pl. egy elhagyott portáról ez is, az is eltűnik, az emberek lassacskán elvisznek mindent, ami megfogható, aztán az idő tönkreteszi a csűrt, az épületeket, mert nem gondozza senki. Szóval olyan a porta, mint Csáki szalmája; azt is vitte boldog-boldogtalan, ami maradt, az meg elrohadt. Ha valakinek kárt tesznek a mezőn vagy az erdőn, pl. lelegeltetik a lucernát az út mentén, vagy fákat vágnak ki, akkor fakad ki a tulajdonos, hogy nem Csáki szalmája az, hogy csak úgy neki essenek és ingyen prédálják.