Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)
SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK
A cigány is a maga lovát dicséri Egy kicsit sértően, bántóan hangzik el, persze attól függ, hogy mivel kapcsolatban. Mondják pl. akkor, ha valaki eladáskor módfelett dicséri a portékáját, a saját dolgát. Ezzel a mondással a vevő vagy akárki a véleményét is kifejezi, hogy jól van, mondhat az illető akármit, mégsem úgy van, nem igaz az teljesen, mint ahogy a cigánynak se lehet teljesen elhinni, amit mond. De legnagyobb a sértés akkor, ha valaki a feleségét dicséri és arra teszik ezt a megjegyzést. Biztatja, mint cigány a lovát Hasztalanul, nem sok eredménnyel mondunk valamit, győzködünk valakit, ha pl. rá akarom venni a szomszéd fiút, hogy jöjjön lucernát kaszálni, ajánlok neki eztazt, mégsem áll kötélnek, s ha ezt mások hallják, ezt mondhatják: Hiába biztatod, mint cigány a lovát. Panaszkodik, mint a kárvallott cigány Éktelenül szidalmaz, káromkodik. Valamit elrontott, nem jól sikerült a dolga és emiatt otthon patáliát csap. Ha ezt mások hallják, egymás közt „finoman" így jellemzik az esetet. Hazudik, mint a sátoros cigány Ez is sértő kijelentésnek számít, ha valakiről ezt mondják, vagy ha az illetőnek a szemébe vágják társaságban vitatkozáskor: Úgy hazudsz, mint a sátoros cigány. Bizony, ilyesmiből verekedés is támadt. Családi perpatvarkor is elhangzik az, ha pl. az aszszony kérdőre vonja az urát, hogy hol töltötte az estét és az hetet-havat összehord, mert nem akarja megmondani az igazságot. Megszokta, mint cigány az akasztófát Beletörődött a sorsába. Régen mondták ezt olyan esetekre, ha pl. egy cselédnek rossz volt a gazdája, de mégsem hagyta ott, hanem eltűrte a sok szidalmazást, bántalmazást. Megszokta, mint cigány lova a verést Ez hasonlít az előzőhöz. Tulajdonképpen olyan esetekre vonatkozott ez is. Vagy ezt vagy azt mondták. Az értelme megegyezik azzal. Cigánytól szenet ne végy Ennek az az értelme, hogy ne vásároljunk olyan embertől, aki rossz gazda hírében áll, akiről tudjuk, hogy nem jól bánik az állataival, ezért ne vegyük meg a lovát vagy a tehenét. Olyan mesteremberrel se csináltassunk munkát, akiről tudjuk, hogy kontárkodik, nem ért a dolgához, mert nem sok hasznunk lesz belőle. Nem bánom, ha cigánykereket hány is Akkor mondjuk, ha semmiképpen sem engedünk az elhatározásunkból, ha nem akarunk valamibe beleegyezni. Pl. a gyerek arra kéri a szülőjét, hogy engedje el a szomszéd faluba a barátaival. Ha az anya beleegyezik, de az apa nem, ez így mordul az aszszonyra: Nem bánom, ha cigánykereket hány is, akkor se engedem. De lehet éppen az ellenkező jelentésű a kijelentés: Menjen, mit bánom én ha cigánykereket hány is. Azonban az eredmény ugyanaz. Ebben ugyanis, még a hangsúlyban is benne van az, hogy a dologgal nem ért egyet, ellenére van. A cigánylagziban is jobb volna most Akkor mondjuk, ha valami oknál fogva éhesek vagyunk, fázunk és már nem bánnánk, ha bármi áron kikerülnénk a pillanatnyi kellemetlen helyzetünkből. Pl. télen az erdőn a favágók mondtak ilyesmit, ha fújt a hideg szél, pustolt a hó. Az útonjáró, vándor ember is mondta ezt nehéz helyzetében. Cigányútra ment Ha rosszul nyeltünk valamilyen ételt vagy italt, köhögünk, krákogunk miatta, akkor mondjuk, pl. Cigcinyútra ment a leves (vö. O. Nagy: 98., 466.). Olyan, mint egy cinege A gyenge, törékeny alkatú gyermekre, főleg a kis leányokra szokás mondani. Ezzel nemcsak a testi alkatára van célzás, hanem arra is, hogy kedves, bájos kis teremtés és ebben a szeretet megnyilvánulása is benne van. Éppen úgy, mint abban, hogy Olyan, mint a bugyborék. A túlságosan vékony, sovány gyermekre mondják még, hogy Vékony, mint a cérnaszál, vagy Olyan, mint egy gebe csikó, de ezek inkább szánakozó kifejezések.
