Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

Sok beszédnek sok az alja Annak mondják, aki feleslegesen sokat beszél, olyasmiket is mond, amiket nem lenne szabad elmondania. Ezzel a mondással leintik a beszélőt, hagyja már abba, nincs sok értelme a beszédének. Könnyebb beszélni, mint tenni, nehezebb főzni, mint enni Sajógalgócon hallottam ezt, amikor zárszámadáskor az egyik tag kritizálta a vezetés munkáját. A téeszelnök így válaszolt a kritikára. Beteg volt, megholt Aki nem szívesen beszélt az elhunytról, röviden akarja a választ elintézni, a kérdezőnek csak ennyit mond. Hosszú betegségnek kapa a vége Reménytelen betegről szánakozóan hangzik ez el. Kapával húzzuk be a sír földjét. Régen a sírnál volt kapabeszéd is. Szép szokás volt ez. Amikor a pap elmondta a maga dolgát, akkor egy parasztember szólt még a jelenlévőkhöz, illetőleg búcsúztatta a halottat. Azért mondták kapabeszédnek, mert aki beszélt, kapával volt ott több más emberrel, akikkel együtt hantolta be a sírt. Betyárból van a jó pandúr Öregektől hallottam pandúrral, csendőrt is mondtak, de leginkább rendőrt. Arról mondták, aki tolvajkodott, de jó útra tért, teljesen megváltozott, úgyhogy szinte feltűnően vigyázott a mások dolgaira is, bármit rábízhattak. Nagy betyár vagy! Mintha azt mondanánk: Nagy kópé vagy! Huncutságokat, bohóságokat csináló gyermeket vagy felnőttet illetik ezzel a szóval. Ez a bibéje Akkor szoktuk ezt mondani, ha valamilyen dolog, esemény kellemetlen a számunkra. Főleg abban az esetben, ha nem akarjuk nagyon keményen, durván kimondani a megállapításunkat. Említek egy példát. A kommendáló asszony elmondja, hogy a lánynak ilyen-olyan a vagyoni helyzete, minden van ott bőven, lesz nagy hozomány, csak hát van egy kis bibéje is, mert a lány nem egészen olyan, mint amilyennek lennie kellene. A jelenlévők - többnyire ismerve a helyzetet - tudják, mit takar a bibe: piszkos, lompos, rendetlen, nem szeret dolgozni, vagy éppenséggel kurválkodik. Minden más rendben van: Csak éppen ez a bibéje. Bibi Gyermeknek mondják, amikor beszélni tanítják, a nem szabad, a ne bántsd helyett. Bíbor, bársony vendégség, jobb egy napi egészség, mint egy napi dínomdánom, holtig tartó szánom-bánom A régi öregektől hallottam. Nagy mulatság, eszem-iszom után mondták annak, aki berúgott, roszszul érezte magát napokig, gyomrát, máját vagy az epéjét fájlalta, hogy minek evett vagy ivott annyit. De vonatkozott ez arra az esetre is, ha valaki megbánta, hogy nagy vendégséget csinált, olyan sokba került, hogy alig tudta kiheverni. Beletört a bicskája Nem sikerült. Olyan dologba kezdett, amivel nem tudott megbirkózni. Igen feni a bicskáját Valami dologra régóta készülődik, forgatja a fejében, többször szóval is mondja, pl.: Majd ellátom én az Eke Pali baját, ha egyszer találkozok vele. Mások mondják ilyenkor a beszélgetésben: No, Varga Karcsi igen feni a bicskáját Eke Palira. Bikával álmodol A gyereket ijesztgetik ezzel, ha este sokat eszik: Ne egyél már olyan sokat, te gyerek, mert bikával álmodol. Erős, mint a bika Ez egyértelmű. A nagyon erős legényre, emberre mondjuk. Régen csépléskor a zsákolás volt a legne-