Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

deményez, mond vagy tesz valamit olyannak, aki azt nem érdemelte. No, ha te ilyen vagy, én is olyan le­szek. Ha te nem jól állsz az én dolgomhoz, akkor én se tehetek másként. Mert tudd meg, amilyen az adjo­nisten, olyan a fogadjisten. De mondjuk ezt akkor is, ha az esetünket elpanaszoljuk másoknak, hogy így meg úgy jártunk, ezt nem vártuk volna az illetőtől, no de jön ő még az én utcámba, és amilyen volt az adjo­nisten, olyan lesz a fogadjisten is. A kölcsönkenyér visszajár. Elhangzik ez abban az esetben is, ha már a sértett „visszafizetett", hogy amilyen volt az adjonis­ten, olyan lett a fogadjisten. Adós fizess, beteg nyögj! Értelme szerint az adósnak az a dolga, hogy fizes­se meg, egyenlítse ki az adósságát, a betegnek meg az, hogy nyögjön, jajgasson, ha fáj valamije. A mon­dást úgy lehetne érteni, mintha a kölcsönadó így szólítaná fel az adósát, vagy ezt mondaná neki beszéd közben. így azonban ez a valóságban nem történik. Csak inkább családi, baráti körben hangzik el, amikor szóba kerül valami adósság - régen a banktól kapott hitel vagy váltó is -, és nehézség van a törlesztést illetően, hogy bizony, nincs mit tenni, törleszteni kell: Adós fizess, beteg nyögj! Adósa vagyok Ehhez még hozzátesszük azt, hogy kinek vagyok az adósa. Ez nem azt jelenti, hogy pénzt vagy valamit kértem az illetőtől, és meg kell adnom, hanem éppen ellenkezőleg, nem kértem tőle semmit, de olyasmit tett velem, hogy azért számolnom kell vele. Ez ha­sonlít ahhoz, mintha azt mondanánk, hogy kölcsön­kenyér visszajár. Ha valakit megsért társaságban vagy vendégségben a barátja, ismerőse, vagy legyen az bárki, és a sértett nem tudja nyomban kivédeni magát, esetleg nincs is jelen, csak meghallja az esetet, akkor mondja, hogy ezt még visszakapja tőlem, majd bosszút állok rajta. Ha az eset újra szóba kerül és az illető csak annyit mond (a név csak példa): Én még adósa vagyok Pogonyi Danyinak -, a jelenlévők tud­ják, hogy becsületbeli ügy vár kiegyenlítésre. Ágrólszakadt A szegény, nyomorúságos életű emberről mond­tuk, hogy olyan, mint aki ágrólszakadt. Az ilyenen szánakoztunk, sajnáltuk. Mondtuk a vándorló ember­re is, aki rongyosan, kopottasán jött a faluba, mint pl. a drótos vagy a foldozó, de igen ágrólszakadtak vol­tak a koldusok is (vö. O. Nagy: 45.). Kiverte az ág a szemét Régi tárgyra, eszközre vagy valamiféle ruhadarab­ra mondjuk, ha megkopott, hibája van, vagy ha hasz­nálhatatlanná válik. Ha pl. előkerül egy korsó a kam­rából, és ki van lyukadva vagy megcsorbult, vagy ha a ládából előveszünk egy ruhát, kendőt vagy terítőt, de már szakadozik, az idő belekapott, akkor mond­juk: No, ennek is kiverte az cig a szemit. De még ha használjuk, mások előtt így mentegetjük, hogy bizony kiverte már az ág a szemit, de azért még szükségből megteszi (vö. O. Nagy: 37.). Szegény embert ág is húzza Szegényt az ág is húzza Ha valakinek sok a baja, egymás után érik a csa­pások, akkor mondjuk. Ha valóban szegény embert vagy a családját sújtja anyagi kár, pl. ha elpusztul egyetlen állata, tehene, lova vagy disznója, vagy kis termését elveri a jég, akkor mindenki részvéttel saj­nálkozik: A szegény embert még az ág is húzza. De a tehetős, jómódú emberrel kapcsolatban is elhangzik olykor. Abban az esetben, ha sorozatosan érik a szo­morúságok, egymás után halnak el gyermekei, hoz­zátartozói, vagy pl. egy asszonynak durva, goromba, részeges a férje, úgyhogy teljes szomorúságban, bol­dogtalanságban él, és még ráadásul elveszti gyerme­két vagy más kedvesét, akkor a családtagok, rokonok, jó ismerősök egymás között szokták mondani, hogy pl. Julist minden baj elérte, szegényt még az ág is húzza. Zöldágra vergődött Arra az emberre mondjuk, aki elérte a célját, de akinek korábban sok gondja-baja volt és csak nehe­zen jutott révbe, vagy csak üggyel-bajjal sikerült az, amibe belefogott, vagy valamilyen nehéz anyagi dolgából kilábalt (vö. O. Nagy, 39.). Begyepesedett az agya Az olyan emberre mondjuk, aki meglehetősen ne­héz gondolkodású, akinek a szemlélete régies, nehe­zen lehet meggyőzni, csak mondja a magáét, csökö­nyösen ragaszkodik elképzeléséhez, valamilyen el­határozásához. Ha vitára kerül sor, akkor hangzik el rosszallólag pl. De begyepesedett agyú ember vagy te, Gyuri!

Next

/
Thumbnails
Contents