Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

Agyafúrt A huncut, a minden hájjal megkent ember. Többnyire azonban az olyan emberre mondtuk, aki olyan dolgot is megoldott, megcsinált, amihez másoknak fogalmuk sem volt, meg se kísérelték, hogy belekezdjenek. Ilyenkor elismerően mondják, pl.: Micsoda agyafúrt ez a Pali! Agyalágyult így szidják, pirongatják azt, aki rosszat, helytelen dolgokat cselekszik. Attól függően, hogy miről van szó, pl. ha egy gyerek összetör valamit, felkiáltanak: Tisztára agyalágyult ez a gyerek! Felnőttel kapcsolatban, pl. ha a vásáron rossz vételt csinált, vagy áron alul adott el valamit, elképedéssel mondják: Micsoda agyalágyult ez a Károly! Ahogy veted ágyadat, úgy aluszod álmodat Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát Gyakran elhangzik, amikor az ember életéről, munkájáról, szorgalmáról beszélnek. Ki hogyan dolgozott, úgy ért el eredményt, jó vagy rossz sorsot. Mindenki saját életének a kovácsa. Az idősebbek a fiatalabbaknak szokták mondani, hogy rendesen éljenek, dolgozzanak, alapozzák meg az életüket, hogy nyugodt öregkoruk legyen, mert: Tudd meg, fiam, ahogy veted ágyadat, úgy aluszod álmodat. Agynak dőlt Nyomja az ágyat Beszélgetés közben hangzik el valakiről, inkább öregebb emberről, hogy betegeskedik, ágynak dőlt, vagy ha már hosszabb ideje fekvő beteg, akkor mondják többnyire kérdésre válaszul: Hogy van Pali sógor? - Hát bizony, nem valami jól, még mindig nyomja az ágyat. Megyén, mint az ágybaszarás A szapora, gyors dolognál hangzik el, amit hirtelen akarnak megcsinálni, összeállnak többen - rendszerint csak férfiak - és ripszropszra megy a dolog, akkor mondják: Úgy megy ez, mint az ágybaszarás (vö. Úgy megy, mint a karikacsapás). Megveti az ágyát Vessük meg az ágyát! Akkor hangzik el, amikor esznek borozgatáskor, vendégségben, mulatáskor: Együnk, vessük meg az ágyát (azaz, hogy jól lehessen rá inni), vagy: Ugyancsak kívánom a borocskát, mert jól megvetettem neki az ágyát (vö. O. Nagy: 46.). Ajándék lónak ne nézd a fogát! A lóvásárláskor a vevő mindig megnézte a ló fogát. Ez volt a legelső, ebből lehetett megállapítani a ló korát. Ha nem volt megfelelő, lehetett becsmérelni. De ha az ember valamit ajándékba kap, nem illik becsmérlő megjegyzést tenni rá. Ha nem tetszik, vagy nem találjuk elég jónak, akkor sem szabad kimutatni. Ilyen esetben nem az ajándékozó, hanem mások mondják a megajándékozottnak ezt a mondást. Az ajándék a kőfalon is áthág Úgy tartjuk, hogy az ajándékot mindenki szívesen fogadja. Sok mindent el lehet érni ajándékozással. De a mondásban nem a rokonok, családtagok, vagy barátok, ismerősök, szomszédok időnkénti megajándékozásáról van szó, hanem valami nagyobb ügy elintézésekor a cél elérése érdekében adtak ajándékot többnyire hivatalos személyeknek. Régen, pl. ha egy gazda fel akarta mentetni a fiát a katonaság alól, behajtott egy hízót a főjegyző úr vagy a bíró udvarába. Ha valakinek bírósági ügye volt, pereskedett és ahogy mostanában mondják, „megkente" ajándékokkal a bírót, akkor előnyös döntést érhetett el a maga számára. Úgy mondták, az ajándék még a börtönajtót is megnyitja, a kőfalon is áthág (vö. Keni a kereket). Ajándékot ne fogadj el, mert az lekötelez Nem családtagok, rokonok egymásközti megajándékozására vonatkozik ez a mondás, ilyen esetekben nem is hangzik el. Ha valaki azzal a céllal akar ajándékot adni, hogy annak révén valamit elérjen, akkor mondjuk ezt. Ha kivered az ajtón, bejön az ablakon Az erőszakos emberre vonatkozik, akinek hiába mondják szép szóval vagy csúnyán is, hogy nem akarják látni sem, vagy hogy kívül tágasabb, jobb, ha nem is jön a házhoz, hagyja a családot békességben és mégis folyton újra megjelenik, akkor szoktuk