Szabadfalvi József: Pásztorcsanakok Észak-Magyarországon (Miskolc, 2001)

VIII. A 20. SZÁZAD KÖZEPÉNEK FARAGÓI

dunk harmincas, negyvenes és ötvenes éveiben for­dulnak elő, és valószínűleg Heves megyében ké­szültek, s csak innen kerültek el a szomszédos terü­letekre, megyékbe. Valószínűsíthető, hogy a Her­man Ottó Múzeum borsodsziráki és szentsimoni ivóedényeit is ő készíthette. Munkáira jellemző az erőteljes domborműves ábrázolás, azon kevés kar­colt vagy vésett részletezéssel. Általában figurális jeleneteit jobbára dús erdőben helyezte el. Ivóka­nalainak füle leginkább állatfigura. Heves megyéből, az 1930-as évek közepétől, több Ostoróczki névvel jelzett csanak került elő. Osto­róczki Ferenc faragta a legkorábbi kettőt: A Heves megyei Mikófalváról hoztak be egyet, amelyen (). F. 1928 jelzet látható. A másik, amely 1936-ban ké­szült és a Heves megyei Szúcs községből került a gyűjteménybe, gondosan faragott csónak alakú. Egyik oldalára három birkát, a másikra tölgyfaleve­les, virágos ágat faragott mókussal."" Bakó Ferenc közölt egy csésze formájú edénykét, amelyet Ostoróczki Imre, bekölcei származású mátrade­recskei juhász faragott."' Az egri Dobó István Vár­múzeumban közel tíz ivókanál van, amelyet Ostoróczki József csordás a Heves megyei Szúcson faragott. A korábbiakat még Manga János, a későb­bieket már Bakó Ferenc gyűjtötte. A Heves megyei Bekölcéről került be egy igen látványos ivócsanak­ja, amelynek két állatalakot is ábrázoló, aránytalanul nagy fülén két oldalon Ostoróczki József 1941 név és évszám található (58. kép). Hasonló kompozíció­jú darabja került elő az ugyancsak Heves megyei Szűcsről." 2 Itt is bemutatott attraktív csanakjait va­lószínűleg már idegenforgalmi célokra faragta. Több 1952-ben, 1954-ben és 1955-ben faragott, kö­zöttük fedeles csónak alakű csanakját őrzi az egri múzeum. A csanakokat, különböző időpontokban, a Heves megyei Szűcsről hozták be." 3 A Magyar Néprajzi Múzeum három Ostoróczki nevű faragó által készített csanakot őriz: Egy 1928-ban faragott fedeles, hajó alakú csanakjának egyik oldalán há­rom disznó, a másikon leveles ág található. Egy 1936 évvel datált, csónak alakú, fedeles kanálra fa­ágat, mókussal, makkal és virágokkal; a másik oldal­ra három bárány figuráját faragta."' A Dobó István Vármúzeum nyilvántartása szerint Fodor Bernát juhász Mónosbélen (Heves m.) fara­gott egy kecses tulipános csanakot. A település és ez a táj szinte egy faragóiskolát nevelt ki. Heves megyéből még több csanakfaragóról is tu­dunk, illetőleg darabjaikat őrzik a múzeumok. Szabó) Ferenc egerbaktai "kosárfonó cigány'-nak hat 1953­ban és 1955-ben meglehetősen durván faragott da­rabját vitték be a Dobó István Vármúzeumba. Béla­pátfalván dolgozott és faragott Ambriís(?) Csontos Jó­70 Ostoróczki Ferenc Kanalai: Szúcs, Heves m. NM.51.31.37.; Mikófalva, Heves m. DlVm. 81.15.1. 71 Bakó F., 1963.7. rajz 72 Bekölce, Heves m. PM. 55-1949.; Szúcs, Heves m. DlVm. 54.205.1. 73 Ostoróczki József csanakjai Szűcsről a DFVm.-ban: 54.205.1.; 54.218.1.; 54.37.1.; 54.32.1.; 54.33.1.; 55.335.1.; 55.342.1. 74 Szúcs, Heves m. 51.31.37.

Next

/
Thumbnails
Contents