Szabadfalvi József: Pásztorcsanakok Észak-Magyarországon (Miskolc, 2001)

VIII. A 20. SZÁZAD KÖZEPÉNEK FARAGÓI

55. kép. Berzi Jani csónak formájú csanakja. Egercsehi DlVm. 54.216.1. zsef kanász;Tarnaleleszen Turza János; Mátraszentimrén Petyi Sándor kondás. Mindegyiküknek legalább egy-egy darabja került gyűjteménybe. A szilvásváradi Juhász László a nyilvántartás szerint félszilaj csordás volt. A nyilvántartás a következőket őrzi tevékenységéről: .Juhász László tavasztól őszig őrzi a szilvásváradi gulyát a Bükkfennsíkon. Ritkán farag, leginkább turistáknak, akik megrendelik nála azt, hogy mit akarnak, milyen díszítéssel, milyen felírássalAz Egerfarmoson élő Joó Imre pl. Berze Janitól tanulta a faragást. Említhetjük még a következő faragókat: Ficzere Tanya Ernőt, Joó Imrét és Fodor Barna juhászt is. 75 NM. 142.511. 76 Mikófalva, Heves m. DlVm. 81.15.1.; Heves m. DlVm. 54.227.1. 1929. évben készült az 57. képen közölt pásztor ivóbögre. A körtefából készült, csésze alakú edényke testére, naturalisztikus kivitelezéssel, erdei kanászjelenetet faragtak. Erdőben disznait legeltető pipás kondás jobbjában fokossal, bal kezében pisztollyal, kutyájával látható rajta, amint éppen disznait legelteti. Az erdei képet madarak és mókus figurái gazdagítják.

76 Borsod megyéből nem tudunk említeni jelentős csanakfaragót. Jobbára közepes tehetségűek ismertek csak. Valószínűleg a miskolci fegyházban tanulta a faragást az 1887-ben született Mészáros István, akinek