Szabadfalvi József: Pásztorcsanakok Észak-Magyarországon (Miskolc, 2001)

V DÍSZÍTETLEN TESTŰ IVÓCSANAKOK

26. kép. Díszítetlen testű ivókanalak: A. Felsőtárkány, Heves m. NM. 33982. Gy. Herman 0.1898. B. Gömör m. NM. 16.826. C. Bogács, Borsod m. NM. 129.665. D. Malvinka, Borsod m. NM. 130.384. szép tulipánszálat faragtak. A kompozíció elhelyezése a fül stabilitását is segíti. A Mátra és a Bükk közötti völgyben található Nagyvisnyóról ugyancsak két itt megemlítendő csanakot hoztak be: 1932-es évszám van az alacsony, csonka kúp alakú, rusztikus faragású pásztorcsanakon, amelynek érdekes, karikát alkotó kígyófüle van (14/D. kép). Az egri múzeum csak 20. századi darabokat őrző csanakgyűjteményében csupán két sima felületű kanál (ivóikanál) van: Az egyik „1900. körül készült Noszvajon. Kb. 1930-ig hegyőr használta vízmentesre. Tarisznyájára akasztva hordta." A másikat a leltárkönyv szerint „Készítette Gubala Patyi Sándor csordás 1934-ben Mátraszentimrén." Míg az előző klaszszikus testű és fülű, addig az utóbbinak a teste négyzetes profilú, némileg a csónakokban alkalmazott vízmerőkre emlékeztet." Heves megyéből csak a Néprajzi Múzeumban találhatunk régi, még 19. századi csanakokat. Ezek azonban már faragottak. Úgy tűnik tehát, hogy Heves megyében eleve kisebb lehetett a díszítetlen ivóedények aránya. Még nem volt módom a Gömör megyei múzeumok feltehetőleg gazdag pásztorművészeti anyagának áttanulmányozására; ezért itt csak a magyar múzeumok anyagára támaszkodom. Úgy tűnik, hogy a Gömör megyei csanakoknak sem ez volt a legjellemzőbb díszítésmódja. Csupán három korai díszítetlen testű darabot találtam a Néprajzi Múzeumban. Mindhármat Herman Ottó gyűjtötte. A 4. képen láthatjuk 44 Noszvaj, Heves m. DlVm. 54.373.1.; Mátraszentimre, Heves m. OlVm. 54.161.1. SS