Szabadfalvi József: Pásztorcsanakok Észak-Magyarországon (Miskolc, 2001)

V DÍSZÍTETLEN TESTŰ IVÓCSANAKOK

az egyik legkorábbi datált csanakot 1863-ból. A keményfából faragott kanálforma testén nincs ornamentika, nyelén viszont éppen egy csanakját tarisznyájából elővevő pásztorfigurát találunk. Innen származik az egyetlen, teljesen kanál formájú ivóedény is, amelynek díszítetlen testéhez hosszú, lapos fül tartozik (6/A. kép). A harmadik, ugyancsak jellemző darab félgömb alakú. Sima testének felső szegélyén szépen kivitelezett farkasfogazás van. ívelő, viszonylag nagy fülét sem díszítették (26/B. kép). Borsod megyében hasonlónak tűnik a díszítetlen csanakok aránya mint Nógrádban. Datált, vagy bizonyíthatóan 19. századi darabot viszont itt nem találtam. A legkorábbiak is századunk első két-három évtizedéből származnak. 1929-ben került a Néprajzi Múzeum gyűjteményébe a Borsod megyei Bogácsról egy, beleltározása szerint fapobár, amelynek csonka kúp alakú csészéjének alján és felső részén némi farkasfogazás van. Egyedi füle végén svasztika (szélrózsa) látható (26/C. kép). Madarassy László több dísztelen edényt hozott Borsod megyéből: 1930-ban a Bükk hegység egyik elzárt településéről, Mályinkáról hozott be egy kis talpas félgömb alakú dísztelen ivóedényt, amelynek kis kerek füle van (26/D. kép). 1933-ban pedig Bánfalván talált egy érdekesen komponált birkafülű vtzmerítőt (22/A. kép). Több díszítetlen testű darabot őriz a miskolci Herman Ottó Múzeum: Finkéről származik egy olyan csésze formájú edény, amelynek sima testén csupán a P x J monogram van. Füle viszont szépen kivitelezett karéjozott (8/D. kép). 1931-ben Mályinkán vásárolták a 13- képen látható csanakot. Gondos kivitelezésű, csonka kúp alakú testének csak a fenekén van egy szép virágkompozíció. Hosszú füle stilizált madárfejben végződik. A díszítetlen csanakok arányaira bizonyos következtetések Bátky Zsigmond két 1928-ben megjelent tanulmányának vázlatos képanyagából is levonhatók: Nógrád, Gömör, Trencsén és Sáros megyéből jobbára szlovák és Heves megyékből jobbára magyar, Hontból és Zólyomból vegyesen szlovák és magyar, Bars megyéből szlovák, német és részben magyar településekről közölt dísztelen csanakokat. Erdélyből a 19. század végi nagy millenniumi gyűjtés során, Máramaros megyéből hozott Herman Ottó egy szépen kivitelezett, hosszú fülű, kanál formájú ivókanalat. Ugyancsak Bátkynál díszítetlen ivóedényeket Erdélyből Máramaros és Ung megyékből egy-két magyar mellett jobbára ruszin, Szilágy, Kolozs és Arad megyékből elsősorban román, de akadnak magyar közösségekből származó sima csanakok is.