Szabadfalvi József: Pásztorcsanakok Észak-Magyarországon (Miskolc, 2001)
III. FÜLFORMÁK
állat figurájából komponáltak fület: Kígyó, valószínűleg zerge és vadászkutya figurája is látható egy karancssági (Nógrád m.) csanakon, amelyet 1893-ban faragtak (24. kép). 1898-ban gyűjtött Hermán Ottó a Nógrád megyei N. Gerge nevű településen egy gazdag növényi ornamentikával díszített darabot, amelynek fülét két, egymás felett álló állatfigurából alakították ki. A kompozíció igen szokatlan; felül egy disznó, alul pedig egy bárány stilizált képe látható (36. kép). A Heves megyei Ivádról ugyancsak Herman Ottó hozott be egy egyedülálló díszú, csésze formájú csanakot, amelynek füle két állatalakból, alul egy szájában makkot tartó birkából, felül pedig szájában lakatot tartó kutyából áll (22/11 kép). A 43/C. képen látható csanak fülén is két állat mustrája látható. A felső mindenképpen ló, az alatta lévőt viszont nézhetjük karéjózott csészefülnek, de még inkább valamilyen kis ragadozónak. A 32/A. képen pedig egy „kutya fogta nyúl" jelenetet láthatunk egy csésze formájú, rusztikusán faragott és díszített csanak fülén. 1923-ban faragott, a Nógrád megyei Liptagergéről behozott csanakon sovány sertés figurája látható egy nehezen megnevezhető talapzaton. Két, háttal álló, viszonylag durván kifaragott sertésfigura képezi egy 1912-ben múzeumba került, beleltározás szerint valahonnan Felső-Magyarországról bekerült csanak fülét (31. kép). Sertésfül Egercsehiben (Heves m.) a már említett Berze Jani csanakjain is előfordul. 42 Előfordultak csanakfüleken még más állatok is: A Néprajzi Múzeum nyilvántartásában egy Borsodnádasdról (Borsod m.) származó, 1951-ben faragott csanaknak a fülén elefántfigurát (?) említenek. A miskolci Herman Ottó Múzeumban őriznek egy 20. századi csanakot a Borsod megyei Szőketanyáról, amelynek egyedi fülén egy hal mustrája látható (22/C. kép). 1941-ben Istenmezejéről (Heves m.) bekerült csanak fülére egy hatalmas aganccsal rendelkező szarvast faragtak.^ Végezetül megemlítendő, hogy különösen fedeles csanakok rövid fölén találhatók kicsi és erőteljesen stilizált megfogalmazásban, szinte megállapíthatatlan fajú állatok (11/B-D., 12. kép). III.6. Emberábrázolások a csanakok fülén Északkelet-Magyarországról csupán három olyan csanakot említhetek, amelynek a fülén emberábrázolás található. A második legkorábbi ivóedényünk fülére egy olyan pásztorfigurát faragtak, amely a csanakok használatát mutatja be (4. kép). A lapos, öblös testhez kis ovális fül csatlakozik, ennek az alsó részére üldögélő, tarisznyás pásztoralakot faragtak. Az edényke alján a készítés évszáma látható. A szépen megformázott pásztor éppen inni készül és ezért vállára akasztott tarisznyájából ivópoharát veszi elő. Emberábrázolásnak kell tekintenünk a 23. képen látható, a Bükk hegység egyik zárt falujából, Mályinkáról (Borsod m.) bekerült csanak fülét is. Látványa ugyan 20. századi darabot sejtet, a csanak 42 Szabadfalvi J. 2000a. 43 Borsodnádasd, Borsod m. NM. 62.7.116.; Istenmezeje, Heves m. DlVm. 54.213.1.
