Szabadfalvi József: Pásztorcsanakok Észak-Magyarországon (Miskolc, 2001)

III. FÜLFORMÁK

23. kép. Stilizált emberábrázolás egy csanak fülén.MáJyinka,Borsod m.DM. DGy.927. mégis korábbi, hiszen a jeles Déri György népmű­vészeti gyűjteménybe tartozik. Ülő, puskás vadász és kutyájának jól megformá­zott figurája látható a Nógrád megyei Karancsság­ról behozott, összhatásában monumentálisnak tűnő alkotáson. A csanak valójában igen filigrán: magas­sága 5,5, átmérője 7, teljes hossza pedig 15 cm. A fenekén 1893-as évszámot viselő edénykének vi­szonylag vastag kígyóból és zergefejből komponált fülén van a két figura (24. kép). A szomszédos kárpáti tájak szláv hegyi pásztorai­nál elsősorban a tejfeldolgozásnál használt, jóval na­gyobb fa merítőedényeken, az úgynevezett cserpá­kokon (csorpákokori) gyakoriak az olyan edény fü­lek, amelyeken egy jellegzetes formájú emberábrá­zolás található. Ilyen, cserpákokra emlékeztető füle van egy H.J. 1937. feliratú, Zagyvapálfalváról (Nóg­rád m.) bekerült, beleltározása szerint ivópohár­nak. Szabályos csészefülén kis asztalnál, egymással szemben ül két kalapos pásztor. A két alak itt is jól kidolgozott (25. kép). Felvetődik a gondolat, hogy nem a cserpákok hatására jelent-e meg ez az ábrá­zolási mód a kis ivóedénykén? Elgondolkoztató az is, hogy mindkét naturális említett emberábrázolás Nógrád és Gömör megyéből származó csanakon fordult elő. A stilizált borsodi példány mintha nem ebbe az ábrázolásmódba tartozna.

Next

/
Thumbnails
Contents