Szabadfalvi József: Pásztorcsanakok Észak-Magyarországon (Miskolc, 2001)

III. FÜLFORMÁK

23. kép. Stilizált emberábrázolás egy csanak fülén.MáJyinka,Borsod m.DM. DGy.927. mégis korábbi, hiszen a jeles Déri György népművészeti gyűjteménybe tartozik. Ülő, puskás vadász és kutyájának jól megformázott figurája látható a Nógrád megyei Karancsságról behozott, összhatásában monumentálisnak tűnő alkotáson. A csanak valójában igen filigrán: magassága 5,5, átmérője 7, teljes hossza pedig 15 cm. A fenekén 1893-as évszámot viselő edénykének viszonylag vastag kígyóból és zergefejből komponált fülén van a két figura (24. kép). A szomszédos kárpáti tájak szláv hegyi pásztorainál elsősorban a tejfeldolgozásnál használt, jóval nagyobb fa merítőedényeken, az úgynevezett cserpákokon (csorpákokori) gyakoriak az olyan edény fülek, amelyeken egy jellegzetes formájú emberábrázolás található. Ilyen, cserpákokra emlékeztető füle van egy H.J. 1937. feliratú, Zagyvapálfalváról (Nógrád m.) bekerült, beleltározása szerint ivópohárnak. Szabályos csészefülén kis asztalnál, egymással szemben ül két kalapos pásztor. A két alak itt is jól kidolgozott (25. kép). Felvetődik a gondolat, hogy nem a cserpákok hatására jelent-e meg ez az ábrázolási mód a kis ivóedénykén? Elgondolkoztató az is, hogy mindkét naturális említett emberábrázolás Nógrád és Gömör megyéből származó csanakon fordult elő. A stilizált borsodi példány mintha nem ebbe az ábrázolásmódba tartozna.