Fügedi Márta: Reprezentáns népcsoportok a 19-20. század fordulójának népművészet-képében (Miskolc, 2001)
VI. EGY NÉPCSOPORT REPREZENTATÍV SZEREPBEN -A MATYÓ PÉLDA - b) A reprezentatív népkép felhasználása - 2. „Szórakoztató egzotikum"
nak pályázatát értékelte a legjobbnak. Az emlékmű, melyet az egykori Korona előtt terveztek felállítani, végül is nem valósult meg. Takács István elsősorban templomi freskókat festett, több mint 200 ilyen alkotás őrzi keze nyomát szerte az országban. Hosszú élete során azonban időről időre szülővárosában is dolgozott. Mezőkövesd középületeinek díszítésével, a matyó „image" továbbéltetésével bízták meg. így a Művelődési Ház nagytermében a színpad két oldalát díszítik a művelődésről szóló freskói. A mezőkövesdi új vasútállomás várótermének falára készített monumentális freskója szülőföldje életének változását összegzi: a verejtékes kézi aratást, a „füstös gépet" felváltó arató-cséplőgépek, a nádfedeles kis ház mellett a nagyablakos tágas lakások, a népviseletet megőrző idősebb asszony mellett a modern ruhába öltözött fiatalasszony mintegy Matyóföld városiasodásának összegző képeskönyveként díszíti a falat és szembesíti az érkezőt Mezőkövesddel. A mezőkövesdi Jézus Szíve kistemplomot az 1970-es évek végén varázsolta újjá, és tette matyóvá, színhatásában, kompozíciójában és mozgalmasságában is újszerű és látványos matyó témájú képekkel. Különösen hatásos és lírai szépségű matyó madonnája, légies alakjával, s a stilizált matyó viseletével. A matyó népéletet freskói mellett számtalan olajfestményen is megörökítette. Tematikus képei díszítik a mezőkövesdi házasságkötő termet. Jó barátok, ismerősök, gyűjtők tulajdonában is számos képe erősíti a matyósághoz tartozást. Életmüvének gondozására 1985-ben alapítvány jött létre Mezőkövesden, amely 1996-ban életműkiállításon mutatta be Takács István életútját és müveit. 338 2. „SZÓRAKOZTATÓ EGZOTIKUM Az idegenforgalom Matyóföldön A matyó népi kultúra beillesztése a modern tömegturizmusba az 1930-as évekre történt meg. 3 ' 9 Ekkorra a folklór, a népművészet a nemzeti kultúra alakításában betöltött megkülönböztetett szerepe miatt is kiemelt idegenforgalmi árucikké emelkedhetett. A szervezett idegenforgalom csatornáinak kiépítésébe és profiljának kialakításába a matyóság több szempontból is kedvezően beiktatható volt. Matyóföld kedvező földrajzi fekvése és a főváros közelsége miatt kedvelt egynapos kirándulási célponttá vált. A hortobágyi puszta és az egri borvidék közé illesztve pedig a sokoldalú magyarságképre vágyó idegennek nyújtható program része lett. Az IBUSZ vasárnaponként egyéni utasok számára társasgépkocsi kirándulásokat indított a Vigadó elől Matyóföldre. Az igények növekedésének hatására pedig a MÁV Budapestről Miskolcra indított ún. „filléres gyors" vonata Mezőkövesden is megállt. 137 Mezőkövesdi Újság 1939. június 25. 318 Takács Istvánhoz lásd: Lukács G., 1983. 111. és Bán J., 1996. 339 Az idegenforgalom és a matyók találkozása még színjáték formájában is megjelent. Szombathy László református pap írt darabot a Műkedvelők Köre számára 1930 farsangjára Idegenforgalom Mezőkövesden címmel. A szereplök közül az idegeneket Mister Red és Mister Black képviselte, a vendéglátók pedig a bíró, Varga Mátyás és egy matyó menyecske. (HOM NA 4680.)
