Fügedi Márta: Reprezentáns népcsoportok a 19-20. század fordulójának népművészet-képében (Miskolc, 2001)

VI. EGY NÉPCSOPORT REPREZENTATÍV SZEREPBEN -A MATYÓ PÉLDA - b) A reprezentatív népkép felhasználása - 1. „Mezőkövesd a művészlelkek találkozója"

fiatal lány viseletének dekorativitását hangsúlyozza, melyet a háttér, a környezet ábrázolásának hiánya csak kiemel. A népművészet ihletése központi szerepet játszott Nagy Sándor (1869-1950) munkásságában is. Nem elsősorban a népművészeti ornamensek beépítése jellemzi, hanem inkább dekoratív felfogásban előadott életképek mutatják népművészet-élményét. Eszmei orientációjában nagy szerepet játszó tolsztojanizmusa a népélet iránti fogékonyságát szociális kérdések felé is kitágította. Mezőkövesdi élményeinek legsikerültebb emléke a Matyó néne bibliát olvas című rajza, mely az Új Időkben is megjelent. A megragadó hangulatú bensőséges mű mind grafikusi tehetségét, mind kompozíciós készségét, mind pedig népélet-élményének sajátosságait felvillantja. Mihály Rezső (1889-1972) öt évig tartózkodott Gödöllőn, bár kötődött a Kéve művésztársulathoz is. 1908-as gödöllői letelepedése után hamarosan megfordult Mezőkövesden is, és rendszeresen visszajárt oda. Számos akvarellje őrzi mezőkövesdi élményeit és benyomásait az 1909-1912 közötti évekből, ezek főleg életképszerű jelenetek. Művészetének jellemző alkotása az 1909-ben készített Matyó nő portréja című akvarell,

314 egy díszesen festett ágyvég és egy „féketős" matyó menyecske portréjának sajátos kompozíciója. A tárgy és az alak egybeolvadása, szinte azonosítása szimbolikus erejű. Hasonlóan szimbolikus jelentésűnek érezhető egy befejezetlen önarcképén az a gesztus, hogy nagy matyó kendővel ékesítve festette meg magát. „A népművészet vállalásáról vall ez a portré" - állapítja meg Keserű Katalin.

315 A gödöllői telephez külső tagként csatlakozott gróf Zichy István (1879-1951). 1908-tól többször megfordult Gödöllőn, ahonnan szívesen kirándultak Mezőkövesdre. Zichy aktívan részt vett a mezőkövesdi gimnázium létesítéséért folytatott politikai harcban is.

316 1908-ban készült a Matyó parasztok című litográfiája, a sajátos kompozíció középpontjában egy sátoros kendős menyecske dekoratív portréjával, melyet a háttérben utcarészlet és népviseletes alakok hátulról ábrázolt sziluettje egészít ki. Más mezőkövesdi témájú rajzain is a népviselet alapos megfigyelése és jellemzőinek megörökítése dominál. A gödöllői műhely külső tagja volt, mégis sok szállal kapcsolódott a telep tevékenységéhez és szellemiségéhez Undi Mária (1887-1959)/'

17 Azon művészek közé tartozott, akik a legátfogóbban próbálták megvalósítani az összművészet elvét: a freskófestészettől a divattervezésig, a könyvillusztrációktól a gyermekjátékokig a művészet minden ága foglalkoztatta, s minden műfajban legfőbb inspirálója a népművészet volt. Undi Mariska a népművészet egyik leglelkesebb gyűjtője és feldolgozója volt. A kalotaszegi mellett a matyó népművészetet is korán felfedezte, és saját művészetébe emelte. 1904-ben az Iparművészeti Társulat gyermekjáték-pályázatán díjat kapott karakteres, népi fajátékokat idéző játékterveivel, melyek között számos matyó figura is volt. Figurái a matyó népviselet dekoratív vonásait és arányait hangsúlyozzák. Fő művét, a Népszálló ebédlötermének freskódíszeit 191 l-ben fejezte be;'

18 A trapéz alakú falmélyedésekben dekoratív, stilizáló ábrázolásmódjával népi alakokat, nép314 Közli Keserű K., 1979. 115-126. 315 Keserű K, 1979. 112. 3lf

' Zichy István mezőkövesdi közszereplését az 1911. július 16-án Mezőkövesden megtartott gyermekvédő liga müvészcstélyen Sassy Csaba rigmusban így dicsőítette: „Szeretik itt Zichy Istvánt, / Mert iskolát járt ki, / Hogy szeretik elhiheti / Énnekem akárki. / És ha felmegy Budapestre / Néha, hebe, hóba, / Vele mennek a matyók a / Deputációba. / Örül is a szívünk, hejh! mert / Amiért itt esdnek: / Gimnáziumot szerez a / Zichy István gróf a derék / Matyólakta nagy Mezőkövesdnek. (Közli a Mezőkövesd és Vidéke, 1911. júl. 23.) 317 Undi Mária művészetéhez lásd: Geller K., 1982. 31S A freskó elpusztult.