Fügedi Márta: Reprezentáns népcsoportok a 19-20. század fordulójának népművészet-képében (Miskolc, 2001)

VI. EGY NÉPCSOPORT REPREZENTATÍV SZEREPBEN -A MATYÓ PÉLDA - b) A reprezentatív népkép felhasználása - 1. „Mezőkövesd a művészlelkek találkozója"

ban novembertől húsvétig, beleértve a téli lakodalmak, bálok idejét is, szintén a kövesdi helyi normákhoz igyekeztek igazítani. Sőt a legújabb matyó viseletdivatok követését sokszor éppen a summásságon keresett pénzen tudta a summásfiatal megvalósítani. „A mezőgazdasági munka idején minimumra leszorított fogyasztással biztosítottak anyagi alapot arra, hogy az év második felében otthon a színes paraszti stílusnak annál lázasabb igyekezettel hódoljanak." - írja Kósa László.

311 B) A REPREZENTATÍV NÉPKÉP FELHASZNÁLÁSA 1. „MEZŐKÖVESD A MŰVÉSZLELKEK TALÁLKOZÓJA" A matyó népművészet mint művészi téma A matyó népélet és népművészet mint téma vagy motívum a művészetek legkülönbözőbb területén és meglehetősen eltérő értelmezésben jelent meg felfedezése óta. A matyó népművészet expresszív megnyilvánulásai a képzőművészet és az alkalmazott művészet szinte minden területét megihlették, így a matyóság megjelenik templomfreskótól kezdve világkiállítási dekoráción át a képeslapokig, a reklámokig, sőt a konyhai papírfalvédöig tárgyi világunk szinte minden szférájában. Alábbiakban a matyó népművészet művészi megjelenítéséből a legjellemzőbb néhány területet mutatjuk be. A matyó népművészet felfedezésében és művészi interpretálásában sajátos úttörő szerepet játszott á gödöllői művésztelep/

12 A népművészet feltárásának, művészi adaptálásának egyik legsajátosabb útja és programja a magyar szecesszió e kiemelkedő műhelyéhez kötődik. Bár a Gödöllőhöz kötődő művészek a népművészet példáját és értékeit elsősorban Kalotaszeggel azonosították, de szellemi műhelyükre jelentős hatással volt a matyó népművészet is. Magyarázza ezt természetesen a földrajzi közelség is, de mindenekelőtt a matyó népművészet hírnevének, idegenforgalmi jelentőségének emelkedése, amely egybeesik a gödöllői telep virágkorával. A gödöllőiek vezéregyénisége, a telep alapítója Kőrösfői Kriesch Aladár volt (1863-1920). Népművészethez való vonzódását egyértelműen Kalotaszeg bűvölete határozza meg, de természetesen ő is megfordult Mezőkövesden, és ismerkedett a matyó népművészettel is. Matyó lány című olajképét 1916-ban festette.

313 A frontális portré más hasonló müveihez hasonlóan - a népművészet időtlen értékét sugallja, elsősorban a 111 KósaL., 1991. 186. 312 A gödöllői művésztelep történetéről és jelentőségéről lásd: Geller K.-Keserű K., 1981. A gödöllőiek és a népművészet kapcsolatához lásd: Keserű K., 1977b. és Bellák G., 1986. A gödöllői művésztelep és a matyó népművészet kapcsolatához lásd: Fügedi M., 1994a. 313 A magántulajdonban lévő képet közli Keserű K., 1977a. 126.