Fügedi Márta: Reprezentáns népcsoportok a 19-20. század fordulójának népművészet-képében (Miskolc, 2001)

VI. EGY NÉPCSOPORT REPREZENTATÍV SZEREPBEN -A MATYÓ PÉLDA - a) A reprezentatív népkép elemei - 6. „Felette szorgalmas és hasznos mezei munkás"

rakatélete is befolyásolta. A mezőkövesdi búcsúra látogató Móricz Zsigmondot is ez a látványos népi vallásosság ragadta meg 1929-es tudósításában:

292 „Mária-lányok, csodálatos fehérben, oly hótiszták, óriási fehér gyöngypártákkal, mint valami indiai hercegnők. Az egész úgy folyik le a néző szeme előtt, mint egy boldog látványosság, mint a szivárvány, mint a magyar élet csodavirágkertje." (Pesti Napló.) A Mária-lányok körmeneti szerepe napjainkig élő hagyomány Mezőkövesden, a század eleji normák és jelentések természetesen sokat változtak, de az 1980-as években maga a katolikus egyház csináltatott 12 öltözet Mária-lány ruhát azért, hogy a viselet anyagi terhét átvállalva vonzóbb legyen a Mária-lányok szerepe. A matyók látványos vallásos külsőségeihez nemcsak a körmenetek és a matyó viselet járult hozzá, hanem a matyó hímzés motívumait és színvilágát is alkalmazták az egyházi textíliákra. Miseruhákon, templomi lobogókon, oltárterítőkön is megjelentek a matyó rózsák, s alkalmazkodva a funkcióhoz és a megrendelő igényeihez, egyházi jelképekkel, szőlőfürtökkel, szőlőlevelekkel, búzakalásszal keverték a matyó virágmotívumokat. Különösen a Szív testvérek kézimunkaüzeme, a „Szív-Hímző" alkalmazta színvonalasan és stílusosan a matyó hímzés elemeit egyházi textíliákon. A matyóság vallásosságának másik látványos népszerűsítője a betlehemezés volt. Ezt az ország más vidékével szemben eladó lányok játszották, matyó legényviseletbe öltözve, hatalmas, pántlikadíszes süveggel a fejükön.

29j Az 1920-as évektől Balogh Rudolf számos fotót készített a matyó betlehemezőkről, amely a karácsonyi ünnepek táján évről évre visszatért a képes újságokban. E felvételek képeslapon is elterjedtek, sőt Csikós Tóth András színes akvarellje is tovább népszerűsítette. 6. „FELETTE SZORGALMAS ÉS HASZNOS MEZEI MUNKÁS A summásság hatása a matyóságkép alakulására A matyóság híressé válásában, a matyó mítosz alakításában sajátos szerepet játszott a munkamigráció,

294 a summásság is. Egymástól látszólag távol álló, mégis kölcsönösen összefüggő jelenség a látványos, színpompás népviselet és a summásmunka. A városi nagyságú paraszti közösségre nehezedő gazdasági-társadalmi nyomás, a túlnépesedés következményei sajátos módon hatottak vissza: az erősen rétegzett társadalmat a „matyó stílus" fenntartása, az ünnepi szokásokban, viseletben, népművészetben megnyilvánuló közös kultúra tartja össze. Ez a népes paraszti társadalom megkereste a közelben és távolban azokat a munkalehetőségeket, amelyek segítségével biztosítani tudta megélhetését, életfenntartását, és ezen túl az összetartozást kifejező és megjelenítő, elsősorban az öltözködésben megnyilvánuló matyó stílust. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy a matyók a paraszti életforma hagyományos kereteiből kilépve próbálták meg fenntartani a hagyományos helyi életformát.

295 292 Móricz Zs., 1929. 293 Vö. Ebner S., 1929. 48-52. 294 A kivándorlás a múlt század végétől szintén jelentős számban mozgatta meg a matyóságot, hiszen Mezőkövesd az északkelet-magyarországi „kivándorló terület" szélén feküdt. Az Amerikai Egyesült Államokban munkát vállaló matyók nagyrészt jelentősen tudták segíteni családjuk gazdasági előrehaladását. Az amerikás matyók vizsgálatára azonban itt tudatosan nem tértem ki. 295 Vö. Fél E-Hofer T., 1979. 12.