Fügedi Márta: Reprezentáns népcsoportok a 19-20. század fordulójának népművészet-képében (Miskolc, 2001)

VI. EGY NÉPCSOPORT REPREZENTATÍV SZEREPBEN -A MATYÓ PÉLDA - a) A reprezentatív népkép elemei - 4. „Ősi matyó népszokás"

szonyfektetés voltak. Az 1931-ben alapított mozgalom minden év augusztus 20-án bemutatókat szervezett a fővárosban. A Szent István tiszteletére, valamint az aratás ünnepére rendezett felvonulásokon, bemutatókon a kövesdiek mindig nagy feltűnést keltettek. Az egyik pesti újság elragadtatással így fogalmazott:

278 „A magyar föld virágos kertje ömlik végig most az Andrássy-úton mint egy élő szőnyeg." A matyó bokrétások egy 1938-as nyíregyházi szerepléséről is felsőfokban tudósít az újság:

279 „Bokrétásaink ismét egy virágot tűztek sikeres szerepléseik koszorújába. A bronzszobor férfiak mellett a lányok virágszirom tartásúak, nádszál lengésüek, magyar méltóság, grácia van minden mozdulatukban." A matyó lakodalmas a második világháború után, az arculatát és formáját kereső új, szocialista kultúra keretei között is megtalálta helyét és megőrizte jelentőségét. A lakodalom-motívum a mezőgazdaság kollektivizálásának időszakában is megjelent, amikor Laczkó Pető János Matyólakodalom címmel drámát írt a Műkedvelő Színjátszók számára: „A szerző új tartalommal tölti meg a témát. A termelőszövetkezeti mozgalom megindulása foglalkoztatja a dolgozó paraszt embert, így az írót is, aki Kövesden jógazda hírében állt. Színdarabjában az egyéni gazda örömapa, amikor belép fia menyasszonyának, a tsz-tag portájának kapuján, egyúttal nagy elhatározásainak színvallását is jelenti: ő is az új utat választja." A darabot Varga István rendezte, Budapesten is bemutatták a Szövetkezetek Országos Fesztiválján.'

80 Részben a Gyöngyösbokréta hagyományaira építve 1947-ben alakult meg a Matyó Néptáncegyüttes, amely azóta is folyamatosan működik, és sikerrel szerepel bel- és külföldön egyaránt. Műsoruknak állandó része a Matyó lakodalmas, amely az évtizedek során az igényekhez alkalmazkodva már számos koreográfiát megélt.

281 A színpadi táncprodukció mellett idegenforgalmi célú néprajzi látványosságként is tovább él Mezőkövesden a matyó lakodalmas. A vendégcsalogatónak és szórakoztatásnak szánt, lakodalmas keretbe foglalt tájház-bemutatás, vacsora és tánc - változó tartalommal és színvonalon - szinte állandó kínálata volt a mezőkövesdi idegenforgalomnak az elmúlt évtizedekben. E játék szereplői szintén a Matyó Együttes táncosai, kiegészülve a Nagymama Klub tagjaival. Az idegenforgalmi szervek által kül- és belföldön ma is propagált Matyó lakodalmas a következő forgatókönyv szerint zajlik: a Kis Jankó Bori emlékház előtti téren vagy az udvaron a vendégeket lányok fogadják, rozmaringszálat tűznek kabátjukra és pálinkával kínálják őket, közben már szól a zene. Megérkezik a násznagy, és „Nászaszszony, szomjaznak a vendégek!" felkiáltással ismét kínálgatnak. A lányok táncba kezdenek, majd páros csárdás következik. A második rész a völegénykikérés, amikor is barátai elbúcsúztatják, átadják neki a jegyinget, kitűzik rá a menyasszony rozmaringját. Elbúcsúzik szüleitől, majd a násznagy sok tréfa közben kikéri a menyasszony ágyát. Ezt a részt is tánc zárja. Következik a tetőpont; a nyoszolyólányok behozzák a menyasszonyt, eljárják a párnástáncot, majd a menyasszony is elbúcsúzik szüleitől. Következik a jelképes esküvő, majd közös tánc, már a vendégek bevonásával. A lakodalmi vacsora a közeli Matyó Rózsa étteremben zajlott, ahová a vendégeket csak néhány pár matyó kísérte el, hogy szórakoztassa, táncoltassa őket. Egy szezonban 5-10 ilyen lakodalmas játékkal kísért vacsoraestre van igény, elsősorban a nyugat-európai csoportos turizmus kérésére. E produkció állandó keretéül épült Mezőkövesden, a Kis Jankó Bori emlékház szomszéd8 HOM NA 4680. közelebbi adatok nélkül. 9 Mezőkövesdi Újság, 1938. 25. sz. jún. 15. 10 Vargái, 1985.47. 1 Kiss Gy., 1973. 57. és Lajos Á., 1969. 32.