Fügedi Márta: Reprezentáns népcsoportok a 19-20. század fordulójának népművészet-képében (Miskolc, 2001)

VI. EGY NÉPCSOPORT REPREZENTATÍV SZEREPBEN -A MATYÓ PÉLDA - a) A reprezentatív népkép elemei - 4. „Ősi matyó népszokás"

vesdi főtér a templommal, Tuza Erzsa nagygazdáné szobája, valamint a lakodalmas ház udvara sátorral. A siker legfőbb tényezője azonban a matyó népviselet volt, ugyanis eredeti ruhákat vittek fel Kövesdről az egész szereplőgárda számára, sőt a menyasszony ágyát igazi szekéren igazi lovak vontatták be a Nemzeti színpadára. A főbb szerepeket a Nemzeti Színház vezető művészei játszották: Rózsahegyi Kálmán és Rajnai Gábor volt a két versengő legény, Ligeti Juliska alakította Katót, akiért versengtek, a nagygazdáné szerepét pedig Blaha Lujza játszotta, akinek ez volt az utolsó szerepe. Garamszeghy 1920-ban filmre is vitte a matyó lakodalmat, Délibáb címmel. A felvételek Mezőkövesden készültek. Nagy szenzáció volt a filmforgatás a matyók között, nem kellett a rendezőnek statisztákat toboroznia. A Mezőkövesd és Vidéke című újság 1920-ban így kommentálja a mezőkövesdi filmforgatást:

266 „Garamszeghy, a Nemzeti Színház művésze vezetése alatt lázas sietséggel készültek e hét folyamán a matyó néprajzot visszatükröző filmfelvételek. E kis historikum kétségtelen komolyabb jele a nemzeti öntudatunk ébredésének, mennyiben a népies motívumok értékelése felé fordul a magasabb művészi körök érdeklődése." A Mezőkövesd és Vidéke című lap a film mezőkövesdi díszbemutatója után lelkesen értékelte a látottakat: „... az előadás a romlatlan ősmagyar matyó életből egy darab történelmet visz színpadra mozgó képekben."

267 Garamszeghy színművét 1921-ben a miskolci színtársulat is előadta, szintén Mezőkövesdről hozott eredeti jelmezekben, továbbá még 30 matyó legényt és lányt is felléptettek „az előadás dekorálására".

268 Az 1920-as években az Operaház színpadára táncjáték is került Lakodalmas címmel, amelynek jelmezeit és díszleteit szintén Mezőkövesd és a matyó népművészet ihlette. A Pesti Hírlap így ír az eseményről:

269 „... a Lakodalmas mezőkövesdi pompája, végtelenül kifejező koreográfiája, Lisztzenéje, ezer színből tragikumba hajló szépsége, a balettkar pompás munkája a drámai mimikájú Bordy Bellával az élen, a szó szoros értelmében elragadtatta a közönséget, akik hamisítatlan szépségű látványt kaptak itt a magyar nép álmából és táncából." A 20-as évek végén a matyó lakodalom még a városligeti jégkarnevált is meghódította. Jelmezes tömegfelvonulás keretében játszották el a lakodalom leglátványosabb eseményeit. A Magyarország tudósítása szerint:

270 „Ősi matyó szokásokhoz híven az indulást három mozsárlövéssel jelzik. A menetet dúsan feldíszített szánkókon, melyet medvebőrbe bújtatott emberek vontatnak, cigányzenekar nyitja meg. Utánuk a kis- és nagyvőfélyek következnek párosan a nyoszolyó- és koszorúslányokkal. A fiatalság után megy a násznagy, kikérők, bírók és egyéb hivatalos emberek csoportja. Ezután következik a menyasszony - a szerepre a kitűnően korcsolyázó Kolbay Ildikót, a Városi Színház primadonnáját kérték fel - a homlokán gazdagon díszített matyómotívumú pártával. A menyasszonyt a vőlegény vezeti. Utánuk a menyasszonyi ágypárnákat és dunyhákat vivő szán halad, tarka matyóhímzésekkel letakarva. A következő csoport a szakácsművészet remekeit szállítja ugyancsak szánkókon. Mosolygós félméteres kalácsok, 10-15 ropogósra sült hízott liba, a szán közepén pedig 5070 literes, nemzeti színű szalaggal díszített remekmívű hordó tele mézes lakodalmi borral. 16 Mezőkövesd és Vidéke, 1920. 27. sz. júl. 14. 3. '

7 Mezőkövesd és Vidéke, 1920. 38. sz. szept. 19. ,s Mezőkövesd és Vidéke, 1921. aug. 20. í9 Pesti Hírlap, közelebbi meghatározás nélkül, HOM NA 4680. Közelebbi meghatározás nélkül, lásd HOM NA 4680.