Fügedi Márta: Reprezentáns népcsoportok a 19-20. század fordulójának népművészet-képében (Miskolc, 2001)

VI. EGY NÉPCSOPORT REPREZENTATÍV SZEREPBEN -A MATYÓ PÉLDA - a) A reprezentatív népkép elemei - 4. „Ősi matyó népszokás"

Ezt minden rendű-rangú lakodalmas vendégek követik, az úgynevezett vegyes jelmeze­sek, akik olyan maszkban jelennek meg, amilyennel éppen rendelkeznek. A menet tánc­lépésben éri el a korcsolya-palotát, itt nagy kört formál és megkezdődik a matyó­menyasszonyi párnatánc. Minden vőfély és jó erőben lévő násznagy öt-hat fordulóra kéri fel a menyasszonyt, úgy hogy egyik vőfély párnát helyez elé, s a táncos térden állva kéri fel a táncra." Az eredeti matyó ruhákat ez alkalommal is a megyei és városi elöljáróságok támo­gatásával Mezőkövesdről szerezték be. A ruhaszállítmányt 3 matyó menyecske kísérte fel a fővárosba, akik az öltöztetésnél is segédkeztek. Éppen 30 évvel a millennium után, 1926. június 20-án, az Embervédelmi Kiállítás rendezvénysorozatának keretében zajlott le a fővárosban ismét matyó lakodalom. Az Est című napilap Megismétlik a millenniumi eredeti matyó lakodalmat Budapesten címmel tudósít a részletekről: 271 „Valóságos lakodalom lesz ez, igazi matyó szereplőkkel, tényleges világi és egy­házi esküvővel. (Csak a Mezőkövesden ilyenkor szokásos bicskázás marad el.) Pető Mátyás mezőkövesdi gazdálkodó tíz élő gyermeke közül az egyik fiú, Pető József eskü­szik örök hűséget Bán Borbálával, és 120 főnyi lakodalmas nép kíséri fel a jegyeseket Budapestre. Délelőtt fél tizenegy órakor érkeznek a Keleti pályaudvarra és fő útvonala­kon át a Városligetbe vonulnak. A Vajdahunyad vára és a Jáki-templom között a szabad ég alatt rendezik a lakodalmat. A szigetet erre a napra lezárják és négyezer személynek adnak belépőjegyet. A látványosság színhelyét páholyokkal, emelvényekkel építették körül. A lakodalomra meghívták a kormányzót és az egész diplomáciai testületet is. A mezőkövesdi násznép sorában lesz 15 nyoszolyólány és 15 vőfély, a vőlegény nászna­gya Zsóry Lajos főszolgabíró. Elkíséri a násznépet Mezőkövesd elöljárósága is. A nász­nép felvonulása után délben a szabad ég alatt megkezdődik a matyó lakodalmas ebéd, amelynek étrendje a következő: csigaleves, székelygulyás, tejben kása, sülthús, süte­mény és mezőkövesdi bor. Az esküvőt délután tartják a Jáki-templom előtt a szabadban felállított oltárnál. A matyók magukkal hozzák a menyasszony ágyát, és esküvő után a Vajdahunyad várának egyik terméből, amelyet menyasszonyi lakásnak alakítanak át, matyószokás szerint felpakolják a kocsira és a násznép átkíséri a vőlegényes házba, amelyet egyszerűség kedvéért ugyancsak a Vajdahunyad várának egy másik termében rendeztek be. A fölvonulás azonban nem ilyen egyszerűen történik, hanem az Andrássy úton, Körúton, Rákóczi úton át viszik a menyasszony ágyát, rezesbanda kíséri, a násznép pedig ujjongva, kurjongatva, táncolva követi. A lakodalmas menetnek ezt a részét egész Budapest megnézheti belépődíj nélkül. Miután a menyasszony ágyát a vőlegényes házba vitték, jönnek a bátyus asszonyok. Perecet osztogatnak a közönségnek, a boldog házas­pár pedig várja az örömanyát, aki a köszöntő kalácsot viszi lányának az új otthonába. Az örömanya látogatását vacsora követi, ez azonban már szerény lesz, mert a százhúsz főnyi lakodalmas nép már vasárnap este az éjjeli vonattal visszatér Mezőkövesdre." Az Embervédelmi Kiállítás keretében rendezett, annak fellendítését szolgáló, ide­genforgalmi látványosságnak szánt matyó lakodalom széles körű propagandát kapott a sajtóban. Minden újság hirdette a jegyelővételt és a páholyelőjegyzést. A figyelemfel­keltő cikkek színesen ecsetelték a matyó népművészet szépségeit, Mezőkövesd látniva­lóit, és szívesen hivatkoztak arra, hogy a lakodalmas nép egy része már a millenniumi matyó lakodalomban is szerepelt, akkor még fiatalként. A matyó lakodalom azonban 271 Az Est, 1926. jún. 5. 6.

Next

/
Thumbnails
Contents