Fügedi Márta: Reprezentáns népcsoportok a 19-20. század fordulójának népművészet-képében (Miskolc, 2001)
VI. EGY NÉPCSOPORT REPREZENTATÍV SZEREPBEN -A MATYÓ PÉLDA - a) A reprezentatív népkép elemei - 4. „Ősi matyó népszokás"
Csörmöcz 256 Mária, a 18 éves menyasszony. A csapatot a főispán, az alispán, az árvaszéki elnök, a főjegyző, a főszolgabíró, a járásorvos és a jegyző kísérték. Felhoztak még egy matyó szekeret is 3 lóval és egy magyar ruhás czigány zenekart. Reggel a barakkba vonultak, ott díszbe öltöztek és az Andrássy úton zeneszóval vonultak a Teréz-városi plébánia-templomba, ahol Kutschera Ferenc káplán eskette őket össze. Az egyházi kötést megelőző polgári szertartást még otthon elvégezték. A templomból a 6 nyoszolyólány és 6 vőfély vezetése mellett megindult a menet a kiállításba, hol a 'Debreczeni csárdában' lakodalmi ebéd várta őket. Délután 4 óráig a jász ház téres udvarán tánc volt, azután matyó szokás szerint szekéren vitték az új párt a vőlegény házába. Ezúttal az egész területet bejárták vidám tarka menetben, s aztán a falu matyó házába vitték az új házasokat. Ott következett az új lakóház elfoglalása és újabb lakoma, melynél a közönséget is megmegkínálták kaláccsal és édességekkel." 25 Az első idegen környezetben bemutatott matyó lakodalom tehát a szokatlan külsőségek ellenére igazi, érvényes házasságkötés volt. Feltehetően maguk a szereplők és szervezők is büszkén vállalták a rendkívüli körülményekkel járó fáradságot közösségük képviseletében. A millenniumi matyó lakodalom sikere és a népcsoport felfedezése adhatta az ötletet a „művészi háziipar fő patronájának", Izabella főhercegnőnek ahhoz, hogy a matyó mítosz látványos elemét az Operaház színpadára emelje. Az Izabella-bál a főúri farsangi szezon eseménye volt, rendezője a „kultúr-mozgalomért örvendetesen méltányolt" Széchenyi Szövetség és a Háziipari Szövetség. 258 E bál szenzációjának találták ki a „matyók háziiparának népszerűsítése okából" azt a matyó lakodalmas játékot, melyet Mezőkövesdről szállított népviseletben, néhány mezőkövesdi pár betanításában mágnás szereplők mutattak be az Operaház színpadán a bál úri közönsége előtt. Egyes tudósítások szerint 60, mások szerint 90 pár szerepelt a látványos, 7 „élőképből" álló játékban. 259 A lakodalmas rendezésében gróf Batthyány Lajosné és férje, özvegy Patay Gyuláné, Dobay István, valamint Tarnay Gyula, Borsod vármegye alispánja vett részt, az utóbbi a játékban maga is szerepelt, mint a kövesdi bíró megszemélyesítője. A szcenikai rendezést Keméndy Jenő, az Operaház főrendezője vállalta. 260 A Miskolczi Napló Mezőkövesdi lakodalom az Operában címmel így számolt be a látványosságról: 261 „...A színpad mezőkövesdi parasztudvart ábrázolt. Baloldalt nyitott udvarház állt, melyben terített asztalnál vendégek ültek. Ott a híres tulipános láda, meg a fali szekrény cifra virágos edényekkel. A sarokban 2 m magasságáig agyagkemence. A színpad másik oldalán szintén parasztház volt látható. Hátul zöldre festett rácsos kerítés, mögötte az országút és a falu csinos nádfedeles házai látszottak, fákkal övezve." Az „élethü"-nek nevezett díszletek közé a bútorokat a miskolci múzeum kölcsönözte. A játék dramaturgiáját, a matyó lakodalmas lezajlását a Budapesti Hírlap részletes tudósításából ismerjük meg: 262 256 A Csörmöcz valószínűleg elírás vagy nyomdahiba, helyesen Csirmaz, amely gyakori matyó családnév. 257 A millenniumi események során a szászok is hamarabb vállalkoztak lakodalom budapesti bemutatására, de adminisztratív okból mégis a matyóké volt az első igazi lakodalom a fővárosban. Idézi K. Csilléry A'., 1980.25. 25s Mezőkövesd és Vidéke, 1911. 8. sz. febr. 19. 2. 259 Budapesti Hírlap, 1911. febr. 10. 15. I. és febr. 12. 13. 260 Pesti Hírlap, 1911. jan. 27. 15. 261 Miskolczi Napló, 1911. febr. 14. 3. 262 Budapesti Hírlap, 1911. febr. 12. 13-15.
