Fügedi Márta: Reprezentáns népcsoportok a 19-20. század fordulójának népművészet-képében (Miskolc, 2001)

VI. EGY NÉPCSOPORT REPREZENTATÍV SZEREPBEN -A MATYÓ PÉLDA - a) A reprezentatív népkép elemei - 4. „Ősi matyó népszokás"

Sajátos módosulásokkal, de sok vonatkozásban Kis Jankó Bori szerepkörét folytatta Simon Istvánné Gari Margit. Élő forrásként, egyszemélyes intézményként ő is a matyó népélet és a népművészeti hagyományok megtestesítője, reprezentánsa. Az 1907ben született Gari Takács Margit a nincstelen matyók sorsát élte át, kislánykorától summásként dolgozott, a téli időszakban pedig varrással foglalkozott. Kis Jankó Bori néni halála után ő lett az emlékház gondnoka, gazdája, s a matyó néphagyományok iránt érdeklődő néprajzkutatók, külföldi és belföldi vendégek szíves kalauza. Részt vett a Matyó Múzeum anyagának gyűjtésében, két évtizeden keresztül gyűjtötte a mezőkövesdi népélet hagyományos tárgyait a budapesti Néprajzi Múzeumnak, s közben mint adatközlő életét, saját tapasztalatait, világképét osztotta meg a tudós kutatókkal. Ebből az „életműből" állította össze Fél Edit az Ecet és epe című könyvet, amely Párizsban jelent meg nagy szakmai és közönségsikert aratva.

252 A Figaro című, világszerte ismert francia napilap így méltatta a könyvet: „... miért éppen Gari Margit a magyar parasztság sorsának hiteles tolmácsolója? Mert szülőföldje a 19. század végén és a 20. század elején hála népviseletének, barokkos hímzésének, sajátos életformájának, a maga 20 ezer lakosával a magyar parasztság egész közösségének és kultúrájának képe és szimbóluma lett..."

25

'' Gari Margit - ebben is hasonlítva Kis Jankó Borira - úgy vált a matyó népélet világszerte ismert megszemélyesítőjévé, hogy szinte ki sem mozdult szülőházából, a napjainkig is otthonául szolgáló mogyoróközi régi matyó házból. Életművét a település a város díszpolgára címmel ismerte el. 4. „ŐSI MATYÓ NÉPSZOKÁS" A lakodalom idegenforgalmi látványossággá és színpadi produkcióvá válása A lakodalom, e leglátványosabb, legünnepélyesebb rítus, szokásegyüttes a millennium rendezvénysorozatában vált néprajzi látványossággá, a matyó lakodalom sikere pedig nemcsak a népcsoport híressé válását segítette elő, hanem a lakodalom mint „produkció" a matyó mítosz részévé is emelkedett. A millenniumi néprajzi falu megelevenítése érdekében már az előkészületek során szorgalmazták, hogy időnként vidékről felhozott nagyobb csoportok jellemző ünnepi eseményeket jelenítsenek meg a területen, hogy a kiállítás-látogató városi közönséget a valóságos esemény élményében részesítsék.

254 Az így tervezett több lakodalom közül elsőként a matyóké valósult meg, s ezzel először került idegen közegbe, idegen közönség elé a matyó lakodalom. A Vasárnapi Újság tudósítása szerint:

255 „Reggel 6 órakor érkezett meg a Keleti pályaudvaron különvonattal Mezőkövesdről a 150 főnyi lakodalmas nép, köztük a vőlegény, a 23 éves Gáspár József és FélK, (szerk.) 1984. Lukács G., 1985. 123. Wlislocki H., 1893. 69. Vasárnapi Újság, 1896. 43. évf. 37. sz.