Fügedi Márta: Reprezentáns népcsoportok a 19-20. század fordulójának népművészet-képében (Miskolc, 2001)

V. AZ ÉRTELMISÉG SZEREPE A NÉPMŰVÉSZET FELFEDEZÉSÉBEN

mutató szerepét: „ha a nép vigasztalan képet mutat Mezőkövesden, az értelmiségiek magasan a magyar városok középosztályának szintje fölött állnak" - írja.

145 Példát teremtő, kiemelkedő alakja volt a mezőkövesdi közéletnek a Morvay házaspár. Morvay János 32 évig főjegyzője volt a településnek, s ez a néhány évtized - 1886 és 1918 között - éppen a matyóság felfedezésének, valamint jelentős társadalmi és tudati változásoknak az időszaka is volt. Feleségével együtt már a millennium idején aktívan részt vettek a matyóság megismertetésében. Segítettek a néprajzi falu matyó házának berendezésében és életre keltésében, tárgyakat gyűjtöttek Jankó Jánosnak.

146 A Morvay házaspár fő szervezője volt a városligeti néprajzi faluban 1896. szeptember 8-án bemutatott nagy hatású matyó lakodalomnak is.

147 A néprajzi érdeklődés hatására Mezőkövesd városa éppen Morvayék kezdeményezésére ajándékozott a Borsod-Miskolci Múzeumnak egy teljes matyó szobaberendezést és viseleteket 1903-ban.

148 A kollekcióból „Matyó szoba" néven készített kiállítást pedig egyenesen a Morvay házaspár rendezte be a miskolci múzeumban. Ennek a gyűjteménynek textilanyagából rendeztek aztán alkalmi kiállítást Mezőkövesden 191 l-ben, amikor Izabella főhercegasszony először látogatott el a matyókhoz. Méltó társa volt felesége, Dienes Ilona (1862-1921), aki elsősorban a matyó népművészet népszerűsítéséért fáradozott, egy korabeli újságcikk megállapítása szerint „a mezőkövesdi háziipar oszlopa" volt. A Mezőkövesd és Vidéke újság megfogalmazása alapján „Morvayné irányítása mellett Mezőkövesdről egy darab hamisítatlan életet vittek fel a fővárosba a millennáris kiállításra."

149 Morvayné 1892-től részt vett az ún. Tulipánmozgalomban, melynek elsődleges célja a magyar háziipar felkarolása volt. Tudósok, művészek, néppártoló arisztokraták figyelmét hívta fel a matyóságra. Morvayné volt az első Mezőkövesden, aki - mintegy példát mutatva - saját lakásának berendezésében is szerepet adott a matyó népművészet tárgyainak. „Ő volt, aki a Zichy, Batthyány és Almásy grófok és Benczúr Gyula hírneves festőművészünk érdeklődését felhívta a matyók tüneményes művészi tehetségére".

150 Az ő meghívására látogatott 1908-ban Mezőkövesdre a Háziipari Szövetség két vezetője, Batthyány grófné s Benczúrné, és többek között éppen Morvayné hímzésgyüjteményének megismerése után kezdték el támogatni a matyó hímzés terjesztését. Morvayné tehát - szociális célokat szem előtt tartva - elsőként kezdett megrendelésre, bérmunkában varratni matyó asszonyokkal. 191 l-ben a torinói, majd 1921-ben a genfi világkiállításra ő szervezte meg a matyó babák és kézimunkák kollekcióját. 1921-ben, Morvayné halálakor nekrológjában a helyi újság külön hangsúlyozta érdemeinek sorában, hogy „tudósok, művészek köreinek figyelmét hívta fel a matyó nép fényes tehetségére". A mezőkövesdi gimnázium szerepe kezdetektől túlnőtt oktatási funkcióján, nem véletlenül nevezték sokszor „kultúrpalotának" a monumentális, a település fölé magasodó épületet. A gimnázium tanári karának számos tagja nemcsak az oktatást tekintette feladatának, hanem a matyóság életének támogatásában, hírnevének ápolásában és életkörülményeinek javításában is sokoldalú szerepet töltött be, mintegy kulturális missziót us Szabói., 1938. 81. 146 Vö. SzemkeőE., (szerk.) 1989. 30-33. 147 Vasárnapi Újság 1896. 37. sz. 616. 14!í Fügedi M., 1999. 1316-1317. 149 Mezőkövesd és Vidéke 1896. május 10. 150 Pongrácz Margit visszaemlékezései 1952. EA 3540.