Fügedi Márta: Reprezentáns népcsoportok a 19-20. század fordulójának népművészet-képében (Miskolc, 2001)

V. AZ ÉRTELMISÉG SZEREPE A NÉPMŰVÉSZET FELFEDEZÉSÉBEN

tudta fordítani. Az összegyűjtött régi darabokat mintaanyagnak tekintve próbálta meg újratanítani a feledésbe merülő mintakincset és technikákat. Rábeszélte az asszonyokat a varrásra, az iskolában a hímzés tanításával gondoskodott az utánpótlásról, s mindehhez piacot szerzett. A kalotaszegi hímzésről szóló írásokat és képes beszámolókat elhelyezte hazai és nyugat-európai divatlapokban, s a kilencvenes években már számos európai nagyvárosban működtek megbízottjai.

139 Gyarmathyné bánffyhunyadi háza nyitva állt minden idegen előtt, s a szívélyes vendéglátás, a lakás népművészeti miliője is mély hatást gyakorolt a vendégekre. Megfordult itt a kor számos híressége és előkelősége, s mindenki a kalotaszegi népművészet élményével távozott. Gyarmathyné vendégül látta házában Munkácsy Mihályt is, amikor az típusokat keresett a Honfoglalás című képéhez. Munkácsy a visszaemlékezések szerint több rend patkós mintával hímzett függönyt vitt magával a maga és barátai részére Párizsba. Munkácsyné pedig kalotaszegi hímzéssel díszített ruhában fordult meg az előkelő párizsi társaságban, így propagálta azt.

140 Jankó János, Kalotaszeg első tudós monográfusa is jó patrónusra talált Gyarmathynéban. A férj, Gyarmathy Zsigmond, a Bánffy-Hunyad Takarékpénztár igazgatója anyagilag támogatta Jankó kalotaszegi gyűjtését 1890-91-ben, Gyarmathyné pedig saját jegyzeteit, cikkeit is átadta Jankó Jánosnak. „Gyarmathy Zsigáné ö nagysága, Kalotaszeg ügybuzgó védnöknője, a varrottas történetére vonatkozó jegyzeteit bocsátotta rendelkezésemre' - írja Jankó.

141 „Az anyag összegyűjtésében intelligencia és parasztság vállvetve segített." - Jankó Jánosnak ez a mondata utal arra is, hogy a kalotaszegiek önbecsülése, a kultúrájuk, hagyományaik értékeivel való szembesülés a századfordulón még milyen őszinte és természetes lelkesedést és nyitottságot váltott ki. „A kalotaszegi ev. rf. papság mindenütt a legteljesebb készséggel s a legszívesebb jóakarattal támogatott és segített munkámban" - állapította meg Jankó János monográfiája bevezetőjében.

142 Kutatásaiban nagy segítségére volt Czucza János kalotaszentkirályi tanító is, aki elsősorban nyelvészeti kérdésekben és szokásleírásokban való tapasztalatait és gyűjtését osztotta meg Jankóval, melyekből a Kalotaszeg című újságban az idő tájt cikkei is jelentek meg.

1 J Számtalan korabeli kalotaszegi falusi értelmiségi nevét sorolhatnánk itt, így György Károly körösfői tanítóét, aki a századfordulón Körösfőn a faragók számára a Háziipari Szövetkezetet megszervezte. Gyarmathyné halála után a kalotaszegi varrottasok készítésének irányítását a magyarvalkói református pap felesége, Kónya Gyuláné (Schéfer Teréz 1884-1971) vette kézbe.

144 Hasonlóan kiemelkedő szerepet játszott a helyi intelligencia a matyó népművészet propagálásában, a matyóságkép kialakításában. A mezőkövesdi társadalom vezető rétege a matyó népművészet értékeinek feltárását, megismertetését és hasznosítását már a századfordulótól erkölcsi kötelességének tartotta. Szabó Zoltán indulatos szociográfiájában a matyóságról alkotott lesújtó kép ellenére is elismeri a mezőkövesdi értelmiség példa139 Kósa L., 1984. 4. 14,1 Tőkés/., 1989. 220. 141 Jankói, 1892. V. 142 Jankó J, 1892. VI. 143 Közös fotó is készült néprajzi gyűjtőútjukról. Lásd: Fogarasi K., 1996. 13. 144 Hála J, 1993.306.