Fügedi Márta: Reprezentáns népcsoportok a 19-20. század fordulójának népművészet-képében (Miskolc, 2001)

II. A NÉPMŰVÉSZET FELFEDEZÉSE ÉS FELÉRTÉKELŐDÉSE A SZÁZADFORDULÓN

körével - állapítja meg Németh Lajos.

17 A népművészet felfedezésében játszott szerepük, a művészet és a mindennapi élet közötti szakadék áthidalására tett kísérletük azonban progresszívnek tekinthető. Ebben a folyamatban az ideális példának tekintett Kalotaszeg mellett jelentős szerepe volt a matyó és a sárközi népművészetnek is.

18 A szecessziónak a népművészetet felfedező életeszménye ugyan közömbös maradt számos korabeli hivatalos politikai-ideológiai kérdésben, ez az apolitikus nemzeti művészeti törekvés azonban sok vonatkozásban mégis ideológiai értelmezést is kapott. „A romantikában gyökerező mitologikus népszemléletnek jellemzője ugyanis, hogy a népet egy ősi - faji tartalmú - eredetiséggel ruházza fel, benne a nemzet fennmaradását biztosító nemzeti karakter hordozóját látja."

19 - írja Bellák Gábor. A népművészet kérdését és értelmezését is befolyásolta a századvégtől ez a faji alapú eredetkultusz. A népművészetben a nemzeti princípiumokat, a sajátosan magyart vélik felfedezni. A nép ebben az értelmezésben elsősorban „faji" specifikumok hordozója, a népi kultúra és a népművészet vállalása az össznemzeti kultúra „nemzeti karakterét" erősíti. Jellemző e vonatkozásban Huszka József megfogalmazása:

20 „A nép nyelve, szokása, ruházata, eszközei, díszítésmódja nemzeti tulajdon. Népies ornamentikánk valódi nemzeti, magyar tulajdon." Ez a szemlélet a 19. század végén, a 20. század elején alapos szakismeretek és tudománytörténeti elemzések helyett a valóban rendkívül gazdag és szép emlékanyagot, újonnan feltárt motívumkincset, ornamentikát, egyenesen az ősi nemzeti alapértékek, a keleti eredet, nemes faji származás és egy ősibb, tisztább, művészibb kultúra és élet bizonyító erejű rekvizitumának vélte.

21 A népművészet felfedezése folyamán tehát ez a kultúra elsősorban gazdasági, művészi és nemzeti érdekek nyomán került a figyelem előterébe. Ezt a szuggesztív népművészetképet elsősorban a háziipar pártolói, arisztokraták, művészek, vidéki értelmiségiek, lelkes írók és rajztanárok alkották meg. Az etnográfia és a népművészeti tárgyak tudományos tanulmányozása szintén jelen volt ugyan e folyamatban, de korántsem tudott még átütő hatást és szemléletformálást elérni. A népi kultúra felfedezése, azaz elkülönítése a nemzeti művelődésen belül és ennek tudatosítása a különböző területeken azonban mindenképpen a polgári nemzetté válás folyamatának egyik fontos alakító tényezője. A népművészet felfedezésének ez a több motivációs szálból szövődő folyamata egy addig figyelemre nem méltatott tárgyi világra és vizuális rendszerre hívta fel a figyelmet. Ez az időszak azonban egyben már a népművészetet produkáló falusi életforma és termelésmód átalakulásának és felbomlásának az ideje is. A századfordulótól a népművészet értékelését, a népi kultúra pártfogóinak gondolkodását ezért egyben áthatja a pusztuló, fogyatkozó értékek iránti aggódás, a nemzeti értékmentés eszméje is. A népművészet felfedezésével egyes tájak, népcsoportok és azok kultúrája tulajdonképpen kiválasztódott, sajátos szerepkörbe kényszerült, hiszen tudatosan szervezett, kívülről irányított folyamatok hatása és befolyása alá került. A kiválasztódás elveit a fent részletezett szellemi mozgalmak szemlélete határozta meg. így válhatott egy-egy népcsoport és bizonyos tárgycsoportok egy eszme reprezentánsává, esztétikai normává, nemzeti értékek megtestesítőjévé. 17 Németh L., 1981. Is Vö. Fügedi M, 1994a. 19 Bellák G, 1986. 23. 20 Huszka J., 1888.4. 21 Sármány!., 1976. 66.