Fügedi Márta: Reprezentáns népcsoportok a 19-20. század fordulójának népművészet-képében (Miskolc, 2001)

II. A NÉPMŰVÉSZET FELFEDEZÉSE ÉS FELÉRTÉKELŐDÉSE A SZÁZADFORDULÓN

Különösen három terület került reflektorfénybe és ebbe a sajátos szerepkörbe: Kalotaszeg, Matyóföld és Sárköz. Nem azonos típusú kultúrák, eltérő gazdasági-történeti fejlődés eredményeként alakult ki sajátos, látványos tárgyi világuk és díszítőművészetük, a kortársak mégis alig tettek különbséget köztük, mindegyikben a parasztság alkotóerejének, valamiféle idealizált értéknek és szépségnek a megnyilvánulását látták. A három tájegység kiválasztódása, közismertté válása, népi kultúrájának gazdagságából a reprezentatív szerephez alkalmas elemek és értékek kiemelése hosszú és többféle hatástól befolyásolt folyamat. Bár a három lokális kultúra felfedezése és közismertté válása között időbeli és tartalmi különbségek is voltak, mégis sajátos módon összekapcsolódik a kalotaszegi, a matyó és a sárközi népművészet felfedezése és művészi, kereskedelmi, idegenforgalmi hasznosítása. A három népcsoport képviselői, támogatói, de nemkülönben a korabeli sajtó is figyelemmel kísérték egymás sikereit és kudarcait, például és tanulságul használva a reprezentatív szerep pozitív és negatív következményeit is. így tehát a három tájegység életének alakulása közvetve össze is kapcsolódott, egymás sorsában és tükrében keresve saját boldogulásuk párhuzamait.