Veres László - Viga Gyula szerk.: A Herman Ottó Múzeum műkincsei (Miskolc, 1999)
A HERMAN OTTÓ MÚZEUM 1899-1999
rint állt rendelkezésre műtárgyak vásárlására. A gyűjteménygyarapítás elsődleges szempontja a kvalitásos, hiánypótló tárgyak megszerzése volt. Ennek eredményeként olyan kiemelkedő műtárgyak kerültek a múzeumba, mint 37 18. századi szlavika és rumanika kötet, Izsó Miklós két igen értékes kisplasztikája, egy főúri kastély teljes ebédlője, Munkácsy Mihály: A reneszánsz apoteózisa című festménye, hogy csak a kiemelkedőbbeket említsük. 1992-ben kezdődött el a számítógépes nyilvántartás: a pályázatok eredményességének köszönhetően 1996-ra minden részleg rendelkezik megfelelő kapacitású számítógéppel, egy szakember feladata pedig a számítógépes nyilvántartási rendszer és az adatbázis kezelése. A restaurálás és a műtárgyvédelem terén a technikai és személyi feltételek egyaránt elfogadhatóvá váltak. A 8 fő szakképzett restaurátor közül l-l fém-, fa-, textil- és képzőművészeti, 4 pedig kerámiarestaurátor. Az 1990-es évek elején - a szakemberek nagymérvű elvándorolása ellenére is - fontos feladat volt a múzeumban folyó kutatómunka hatékonyságának szinten tartása, hiszen az ezt megelőző években a Herman Ottó Múzeum mindenekelőtt kiadványozásának és szakemberei tudományos tevékenységének köszönhette tekintélyét. A már említett, kiemelt kutatási programok eredményeit összegző feldolgozásokkal együtt 1991-1996 között a Herman Ottó Múzeum 33 kiadványt jelentetett meg. A szakemberek évente átlagosan 20-40 tanulmányt írtak, amelyek jelentős hányada központi szakfolyóiratokban, külföldi periodikákban került kiadásra. A múzeum a magyarországi közgyűjtemények között úttörő szerepet vállalt a számítógépes kiadványszerkesztés elindításában. Az 1980-as évek közepén már Commodore 64 típusú számítógépen történt a szövegszedés. Az 1990-es évek elejétől pedig az intézményben történik a teljes nyomdai előkészítés, ami lehetővé teszi a kiadványok olcsóbb és gyorsabb megjelentetését. A kiadványok egy része könyvárusi forgalomba került, bevételt jelentve a múzeum számára. Másik része cserekapcsolatok révén bekerül a hazai és a nemzetközi tudományos vérkeringésbe. Ily módon rendkívül fontos folyóiratokhoz és szakkönyvekhez jut a múzeum könyvtára, amelynek több mint 400 magyarországi és külföldi intézménnyel van cserekapcsolata. A Herman Ottó Múzeum tudományos szakkönyvtárát 1950 után - miután beolvadt a megyei könyvtárba - szinte újjá kellett alakítani. 196l-ben már 7842 db-os volt a könyv- és folyóirat-állomány. 1983-ban ez a szám meghaladta az 50 ezret. 1996-ban pedig a 100 ezret. Az 1990-es években a könyvtár belső erőből történő fejlesztése egyre nehezebb feladattá vált. Pályázati úton szerzett támogatással sikerült 1994-ben és 1995-ben megvásárolni a neves
